Nem a gazdák miatt drágul az élelmiszer az üzletekben

Az agrárszakértők egy része azzal számol, hogy idén nőhet az agrártermékek felvásárlási ára, akadnak azonban olyanok is, akik nem osztják ezt a véleményt. Az előbbiek elsősorban azzal érvelnek, hogy a búza világpiaci ára már tavaly is 26, a kukoricáé pedig 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és a drágulás idén is folytatódhat.

Kevesebb a tartalék

A csökkenő kínálat és a növekvő kereslet is sokat lendíthet a mezőgazdasági termékek árán. „Globális viszonylatban folyamatosan zsugorodó tartalékokról beszélhetünk, ami dráguláshoz vezethet. A tömegtakarmányok gyengébb terméshozamai szintén befolyásolhatják az árak alakulását, ami a tehéntej drágulásához vezethet” – mondta lapunknak David Karkulín agrárelemző.

A drágulás okai

Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár úgy véli, hogy – tekintettel a világban zajló drámai környezeti kilengésekre, legyen az szárazság vagy özönvíz – jósnőhöz illő teljesítmény lenne pontosan felvázolni az élelmiszerpiacon várható ármozgásokat. „Én éves összehasonlításban idén 10 százalék körüli drágulásra számítok. Ahogy azt azonban már többször hangsúlyoztam, ezt a növekedést elsősorban nem az alaptermékek termelői árának a növekedése okozza. Az élelmiszerek fogyasztói áraiban az alapanyag ára nagyjából 25–60 százalékot tesz ki, és azok árszintje a tőzsdén jegyzett aktuális világpiaci árak szerint alakul. Sokkal nagyobb befolyása van a drágulásra az energiaáraknak, a munkaerőköltségeknek, a reklámnak, és nem utolsósorban a nyereségorientált üzletnek. Ahhoz, hogy kiszámítható élelmiszer-politikát folytathassunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a regionális feldolgozói és értékesítési hálózatok kiépítésére” – mondta Csicsai.

Változó árak

Tóth Péter, a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatának a vezetője úgy véli, hogy a sörárpa értékesítési ára idén nőhet, és valamelyest az élelmiszeripari hasznosítású gabona is drágulhat. „Csökkentek a termőterületek, és a sörárpa tavalyi hozamai eléggé gyengére sikeredtek. Emiatt a készletek kifogytak, sörárpából elenyésző a tartalék, és a kenyérgabonából is csökkentek a tartalékok. Viszonylag kedvezőtlenül alakulnak az árak a napraforgó esetében. A magas olajsavtartalmú napraforgóra már most megkötik a felvásárlók az előszerződéseket, átlagban 330–350 eurót ígérve a termés tonnájáért. A nem magas olajsavtartalmúra eddig nem nagyon ajánlanak előszerződéseket, nincs irántuk kereslet. Ha van is érdeklődés a felvásárlók részéről, rendkívül alacsony árajánlatokkal, tonnánként 280–285 euróval” – véli a gútai agronómus. A kukoricával kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrétabb árajánlatok, előszerződések. „Minden attól függ, milyen lesz a februári és a márciusi időjárás. A mezőgazdasági termelőknek az okozhat fejfájást, ha a hó hirtelen elkezd olvadni. Ha hosszabb ideig elhúzódnak a februári és a márciusi hidegek, majd bekövetkezik egy hirtelen felmelegedés, rohamos olvadás, az a kukoricatermesztőknek is komoly károkat okozhat” – tette hozzá a gútai szövetkezet agronómusa.

Bizonytalan jövő

„Nem tudhatjuk pontosan, hogyan alakulnak idén az agrártermékek árai. A parasztember csak bizakodhat, hogy idén már jobb lesz. Annak ellenére, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme gyorsuló tendenciát mutat, nem hiszem, hogy kedvezőbbre fordul a helyzet a szlovákiai mezőgazdasági termelők számára. Bizakodni viszont mindig kell, ellenkező esetben ugyanis már rég feladtam volna én is, aki ötven éve dolgozom az ágazatban” – mondta lapunknak Beringer Árpád nagymegyeri magángazda.