Módosításra érett jogszabály

Gazdasági szakértők szerint módosításra érett az SCP-re, pontosabban az értékpapírok vezetésére vonatkozó jogszabály. A hatályos törvény ugyanis fizetésre kötelezi azokat a vagyonjegyes privatizációban részvényeket szerző számlatulajdonosokat is, akik eddig nem tudnak túladni a számláikon nyilvántartott, időközben teljesen értéktelenné vált papírokon. Az éves számlavezetési díj, minimum 40 korona, nem kis összeg, főleg ha azt vesszük, hogy számláikon filléreket érő részvények vannak, amelyeken kereslet és kibocsátó híján képtelenek vagyunk túladni. (A legtöbb ügyfélnek az SCP a 47,50 koronás illetéket még a régi, áprilisig érvényes díjszabás alapján számította ki.) Arról nem is beszélve, hogy az illeték nagyságát az SCP a értékpapírok nominálára, nem pedig piaci értéke alapján állapította meg.

Az SCP illetékesei a hatályos törvényekre hivatkoznak. Emília Palková, az SCP igazgatója korábban azt ajánlotta a kisrészvényeseknek, hogy költségmegtakarítás céljából családon belül „ajándékozzák“ egy személynek a részvényeket és vezettessék át az összes részvényt egyetlen számlára. Az évente fizetendő számlavezetési tarifa egy ilyen összevont számla esetben magasabb lesz, ám még mindig kevesebbet kell majd fizetni számlavezetés címén, mintha a család többi tagjának is lenne az SCP-ben értékpapírszámlája. Egyes gazdasági szakértők kételkedve fogadták Palková tanácsát, mondván ilyen összevonások esetében az SCP más illetéket is felszámolhat, tehát végső soron többet kellene a kisrészvényeseknek fizetniük.

Ellenzéki és kormánypárti sorokban is hallani olyan nézeteket, hogy ideje módosítani az SCP-re, pontosabban az értékpapírszámlák nyilvántartására vonatkozó hatályos törvényen. Michal Horvát, az ANO gazdasági szakértője például azzal érvel, hogy a hatályos jogszabályok szerint a részvényeket csak azok kibocsátója szüntetheti meg. Viszont a lakosság számláin sok olyan cég részvényét is nyilvántartják, amely már régen megszűnt, ebből kifolyólag tehát képtelen visszavonni részvényeit. Néhányan esélyt látnak a kérdés rendezésére a kereskedelmi törvénykönyv módosításában, amely előreláthatólag ősszel kerül napirendre. Horváth szerint az sem igazságos, hogy a számlavezetési díjat a nominális árból számolják ki. Érvelése szerint külföldön általában átalánydíjat számolnak fel, miközben a részvényes szabadon eldöntheti, hogy melyik intézet, esetleg bank vezeti értékpapírszámláját. Ernest Valko ügyvéd szerint a cseh gyakorlat is jobb a hazainál. Csehországban ugyanis az elértéktelenedett részvényeket egyszerűen kitörölték a nyilvántartásból.

Az ügyben állást foglalt a pénzügyminisztérium is. Peter Papanek szóvivő megerősítette, hogy a jelenlegi jogrend nem teszi lehetővé az elértéktelenedett részvényeket nyilvántartó számláknál a számlavezetési díj eltörlését, megszüntetését. Szavai szerint az SCP a számlákat csak vezeti, és nincs befolyással arra, hogy milyen részvényeket tart ezeken nyilván. Papanek állítása szerint a pénzügyi tárca már keresi a lehetőségét annak, hogy az értéktelen, időközben megszűnt cégek részvényeit nyilvántartó számlák tulajdonosainak ne keljen számlafizetési díjat fizetniük. (gyor)