Klaus Iohannis hivatalban marad utódja megválasztásáig

Az EU-csúcson részt vevő Klaus Iohannis brüsszeli, a román hírtelevíziók által élőben közvetett sajtótájékoztatóján értelmetlennek minősítette, hogy a közéleti szereplők továbbra is arról vitázzanak, tisztségben kellett-e maradnia második ötéves mandátuma decemberi lejártát követően is, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás eredményét, és elrendelte a voksolás megismétlését.

„Az alkotmány világosan leszögezi, hogy az elnöknek addig kell tisztségben maradnia, amíg az új elnök átveszi a mandátumát. Nem hiszem, hogy most erről kellene beszélni. Néhány hónap múlva amúgy is távozom. Felvállalok mindent, amit tettem, jókat, rosszakat egyaránt. De most az új választásra kell készülnünk” – idézte Iohannist az Agerpres hírügynökség. A politikus hozzátette: sokkal fontosabb téma Románia jövője, és szerinte az elnökjelölteknek arról kellene inkább beszélniük, mit szándékoznak tenni Romániáért, hogyan képzelik el az ország jövőjét.

Klaus Iohannis szerint „minden jelöltnek megvan a maga esélye”, de ő azt reméli, a soron következő kampány és választás olyan államfő megválasztását fogja eredményezni, aki fenntartja az európai irányvonalat, és továbbviszi Romániát a fejlődés útján.

Az elnök elhárította azt is, hogy – újságírói kérdésre – magyarázatokkal szolgáljon arról, miért érvénytelenítették a november 24-i választás eredményét. Mint mondta: a választási eredmények érvényesítése az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, amely döntésének indoklásában szerinte 'nagyon világosan' leírta, hogy mi történt a 2024-es elnökválasztáson. Hozzátette, a Velencei Bizottság véleményezésében megfogalmaz néhány javaslatot arról, hogy miként kellene kezelni a jövőben a hasonló helyzeteket, és a parlament feladata ezt a dokumentumot is figyelembe véve megvizsgálni, hogy indokolt lenne-e a törvénymódosítás.

Klaus Iohannis hozzátette, sokan igazságtalannak, dühítőnek tartják, hogy a tavalyi elnökválasztás eredménytelenül zárult. „Ezért is nagyon fontos, hogy az illetékes intézmények komolyan felkészüljenek a májusi választásra” – szögezte le az elnök.

A román ellenzéki pártok szerint Klaus Iohannisnak távoznia kellett volna december 21-én, amikor lejárt a második ötéves mandátuma, és a szenátus elnökének kellett volna átvennie az ideiglenes államfői tisztséget az új elnök megválasztásáig. A „hatalmat önkényesen bitorló Iohannis” elmozdítására a kormánypártok által szélsőségesnek tartott pártok parlamenti eljárást kezdeményeztek, de a házbizottság eljárási szabálytalanságokra hivatkozva elutasította, hogy szavazást rendezzenek a parlamentben az elnök felfüggesztéséről.

Elena Lasconi, a szintén ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke hétfői sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy Iohannist már „jobban utalják” Romániában, mint annak idején Nicolae Ceausescu kommunista diktátort, így tisztségben maradásával csak jobban feldühíti az amúgy is elégedetlen választókat, és tovább növeli az ország elszigetelésében érdekelt politikusok népszerűségét.

A román alkotmánybíróság azt követően érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én lebonyolított első fordulóját, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította: a legtöbb szavazatot szerző, a két világháború közötti Vasgárda eszméit hirdető Calin Georgescu szélsőjobboldali független jelölt kizárólag közösségi platformokon folytatott, törvénytelenül finanszírozott kampányát nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

A bukaresti kormány május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.