Mi fontos és mi nem az MKP-nak?

Pozsony. Támaszkodjatok a magyarországi tapasztalatokra – szoktuk ajánlani azoknak, akik nálunk még nem nagyon elterjedt dolgokba szeretnének belevágni. Ehhez folyamodtunk a zöldség- és gyümölcságazat idei válsága láttán is. Egy újságírónak talán nincs pontos országos képe, de amikor látja, hogy idén már nem csak a háztájik húszméteres fóliái árvultak el, hanem az elmúlt években kiépített többhektáros ültetvények is, joggal gondolhatja, hogy ideje lenne komolyan foglalkozni a dél-szlovákiai termesztés jövőjével. Márpedig Magyarországon már évek óta sikerrel működik a termelő-értékesítő szervezetnek, röviden TÉSZ-nek nevezett forma, amely összefogással a kis- és középnagyságú termelők számára jelent túlélési lehetőséget. Sőt, a közel kilencven bejegyzett ilyen szervezet túlnyomó része épp a zöldség- és gyümölcságazatban tevékenykedik, így a megoldást joggal ajánlhatjuk a piacról éppen kiszorulóban lévő dél-szlovákiai termelőknek.

Elhatározásunkat csak fokozhatja, hogy az uniós tagság az ágazat számára legalább két újdonságot tartalmaz. Az első, hogy ebben a tekintetben a piacszabályozás laza, nincsenek kvóták, így az ágazat nyugodtan nevezhető a hazai növénytermesztés egyik kitörési lehetőségének. Minőségi közösségi követelmények vannak ugyan, de ezeket mindenkinek illik betartania, aki komolyan gondolja a vállalkozást. A másik, kellemetlenebb következmény, hogy a területalapú támogatási rendszer a zöldséget és a gyümölcsöt nem kezeli kiemelten, így a termelők csak az alapöszszeget kapják meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ágazat teljesen támogatás nélkül marad. Ennek fő csatornáját már hagyományosan a TÉSZ-ek képezik, a magyarországi tájékoztató anyagok ezért már évek óta mindenkit igyekeznek rábeszélni az ilyen szervezetek létrehozására.

Nálunk, mint annyi más esetben a fejlődés ezen a területen is évekkel a magyarországi helyzet után kullog. Az első felzárkóztatási lehetőséget a SAPARD Program jelentette. Amíg ez Magyarországon teljesen reális támogatási esélyt jelentett, a hazai érdeklődők kénytelenek voltak kijózanodni. A szlovák program ugyanis olyan hatalmas termelési mennyiségekhez kötötte a támogatást, ami már első látásra mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a hazai illetékesek csak a legnagyobb játékosoknak szánnak pénzt belőle. Ezen nem is csodálkoztunk, hiszen mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Pavel Koncoš miniszterig bezárólag az ágazatot a nagy játékosok érdekei uralták.

Miután az MKP átvette a minisztériumot, sok dolog megváltozott. Mára azonban kiderült, hogy a helyzet messze nem ideális. A termelő-értékesítési szervezetek hazai felfutásának új lehetőségét az idei évtől induló uniós mezőgazdasági támogatási programok jelenthették. 2003 elején az érdeklődők elégedetten állapíthatták meg, hogy az ezzel foglalkozó ún. Vidékfejlesztési Program már nem tartalmazza a diszkriminatív mennyiségi megkötéseket, vagyis a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan, akár kistérségi szinten is megkezdődhet a TÉSZ-ek szervezése. Ez ugyan nem nagy sikerélmény, mivel a következő nagy akadály az emberi irigység és bizalmatlanság legyőzése, de ha legalább a hivatalos keretek rendelkezésre állnak, bízhatunk abban, hogy előbb vagy utóbb csak felütik a fejüket ezek a szervezetek. Már csak azért is, mert idén a korábbinál sokkal több felvásárló és termelő tapasztalhatta, hogy a külföldi konkurencia és a nagy áruházláncok miatt sorra dugulnak el az évek óta jól működő értékesítési csatornáik.

Az öröm azonban korainak bizonyult. A földművelésügyi minisztérium idén július 27-én a Vidékfejlesztési Terv új változatát tette közzé, ebben pedig, az érintettek megdöbbenésére, a TÉSZ-ekkel foglalkozó ún. 12. intézkedés keretében többé nem szerepel a zöldség és gyümölcs. Szerepel az alig 500 hektáros vetésterületű komló, támogatással szövetkezhetnek a dohánytermesztők és a kecsketenyésztők. A zöldség- és gyümölcstermesztők viszont újra magukra maradtak. A változtatás oka ismeretlen, egy biztos, hogy a földművelésügyi minisztérium nem foghatja Brüsszelre, hiszen a lista Pozsonyban készült. Mindezek ellenére az érintettek számára továbbra sem marad más tanács, mint a magyarországi tapasztalatok tanulmányozása. A zöldség- és gyümölcstermesztés egyetlen túlélési esélye az összefogás. Még két szezont kell túlélni. 2007-től új uniós támogatási program lép érvénybe. Addigra remélhetőleg a Magyar Koalíció Pártja is belátja, hogy a földművelésügyi minisztérium lépése végzetes lehet a dél-szlovákiai kis- és középtermelők számára, és az új tervben helyet kap ez az ágazat is.