Messze az álomhatártól

A földművelésügyi minisztérium azokat az üzleteket vette górcső alá, amelyek éves forgalma túllépi a 10 millió eurót. Ezt a limitet egyébként az élelmiszert forgalmazó szlovákiai kereskedelmi szubjektumok 90%-a „megugorja“. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter arról tájékoztatott, hogy mindössze két termékskála – a baromfihús és a méz – üti meg a 80 százalékos mércét a hazai termékek részesedési arányát illetően. A baromfihús 85,8, a méz pedig 86,8%-ot teljesít. A húsipar egésze is közel van a jelzett mutatóhoz (78%), s nem nagyon van pótolnivalója a szesziparnak sem (78,8%). Ezzel szemben felettébb komoly a hiány a cukor- (21,8%) és a konzervipari termékeket (33,1%), valamint a zöldségrészesedést (38,2%) illetően. A legtöbb szlovákiai termék a Coop Jednota boltjaiban van, ezzel szemben a legkevesebb hazai élelmiszer-produktumot a Lidl kínálja. „A Szlovákiai Élelmiszer-ipari Kamara (PKS) a 0,8 százalékpontos visszaesésben nem látja annak problémáját, hogy a fogyasztók érdeklődése csökkenne a hazai termékek iránt. Sőt, szerintünk a Szlovákiában előállított élelmiszerek iránti kereslet stabilizálódott, ám az üzletláncok kínálatával vannak gondok” – fejtette ki lapunknak Jarmila Halgašová, a PKS igazgatója. A kamara a GfK Slovakia társasággal közösen már ötödik alkalommal végzett piacfelmérést a szlovákiai eredetű élelmiszerek részesedéséről a kiválasztott kereskedelmi hálózatokban. Ezek a felmérések azt tükrözik, hogy a 2011-es 50%-ról az idei 40%-ra esett vissza a részesedés. „Kamaránkat ez az alakulás azért is nyugtalanítja hatványozottan, mert arra mutat rá, hogy amíg a hazai vásárló igenis érdeklődik a szlovákiai élelmiszerek iránt, a kereskedelmi láncok kisebb teret biztosítanak a hazai termékeknek” – mondta a PKS igazgatója. Jarmila Halgašová ugyanakkor nyomatékosította, hogy a 2014-es Zöld jelentés – amely a honi agrár- és élelmiszeripar mutatóinak éves összegzése – adatai és az üzletláncok által szolgáltatott mutatók lényegesen eltérőek. A kereskedelmi hálózatok a 152/1995 számú, élelmiszerekről szóló törvény értelmében kötelesek (lennének) pontos kereskedelmi kimutatásokkal szolgálni. „Azt viszont nem transzparens metodikával végzik. Így a nyilvánosságra hozott számhalmazok ferdítik a valóságot” – jelezte a kamara igazgatója.