„Megfúrták” az Adria vezetéket

A fekete aranyat szállító orosz olajóriások mellett a késésnek régiónk is kárát látja, hiszen hatalmas öszszegű tranzitdíjtól esik el. Ritka az olyan energiacég, ahol imába foglalják a környezetvédő szervezetek neveit. A horvát zöldek azonban ezúttal tényleg „kihúzták a gyufát”: a szó szoros értelmében dollármilliókat vettek ugyanis ki több európai olajóriás zsebéből. Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország és Horvátország tavaly decemberben írt alá szerződést az Adria–Barátság kőolajvezeték kétirányúsításáról. Azaz, hogy ne csak a tenger felől, hanem visszafelé is lehessen rajta nyersanyagot szállítani. Egész pontosan Oroszországból az adriai-tengeri Omisaljba. A festői Krk-szigeten lévő kikötő ugyanis az egyetlen a régióban, amely óriástankerek fogadására is alkalmas. Az akár 400 ezer tonnás monstrumok olajjal a „bendőjükben” pedig egyenesen a tengerentúlra mennének, csökkentve ezzel az Egyesült Államok függőségét a közel-keleti olajtól. A tervek szerint őszre beépítették volna a vezetékbe a szükséges szivattyúkat, nyomáskiegyenlítőket. Rendbe hozták volna az elmúlt évek pangása, illetve háborúzásai miatt megrongálódott vezetéket. Decemberben pedig meg is nyitották volna az olajcsapokat. ĺgy is lett volna, ha jövőre nem tartanának választásokat Horvátországban. Emiatt aztán hirtelen hiperérzékennyé vált a kormány a környezetvédelmi problémák iránt. Márpedig a helyi zöldek szemében „vörös posztó” az Adria–Barátság terv. Jogosnak tűnő érveiket majdhogynem egy az egyben átvette a zágrábi környezetvédelmi és területrendezési tárca vezetője. Bozo Kovacevic nem kertelt: Horvátország szerint környezeti veszélyeket rejt a Barátság- és az Adria-olajvezeték közötti összeköttetés terve, és a kormány ragaszkodni fog a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokhoz, mielőtt megadja a végső engedélyt.

Gondot jelent, hogy Omisalj kikötője csak a tartályhajókon érkező olaj kirakodására alkalmas, ezért újjá kellene építeni, hogy berakodásra is képes legyen. Ráadásul ott vannak az Adriai-tenger élővilágával kapcsolatos aggodalmak is. Egy esetleges tankerbaleset beláthatatlan környezeti károkat okozna, nem is szólva az emiatt elmaradó turistákról. Omisalj egyébként már most is kapacitása határán dolgozik. A hatástanulmány az Adriai-tenger partvidékén várható változásokról a következő fél évben készül el – mondta Kovacevic, jelezve ezáltal a csúszás várható mértékét is.

A szállításban majdan közreműködő orosz állami nagyvállalat, a Transznyeft elnökhelyettese szerint legjobb esetben is csak 2004 második felében indulhat meg az olaj. Szergej Grigorjev becslésével nagyjából egyetértett az olajat adó Jukosz nemzetközi információs részlegének vezetője is. Hugo Erickssen egyértelműen a horvát belpolitikai helyzetet tette „felelőssé” a késedelemért. (Egy moszkvai kormány közeli forrás szerint a zágrábi döntésben más is közrejátszott. Az amerikai vállalatok az iraki helyzet rendeződése után már kevésbé érdekeltek a projekt gyors levezénylésében, s ezt a horvát illetékesek értésére is adták.) Végezetül essék szó a veszteségekről. Az első évben ötmillió tonna fekete arany folyna át a vezetéken, amelyet két éven belül 15 millió tonnára növelnének. Az olajat eladó orosz óriások mellett a késésen nyilvánvalóan veszítenek a tranzitországok vállalatai is. A tranzitolaj kialkudott szállítási költsége 100 kilométerenként 64 cent tonnánként. A múlt héten folytatta tárgyalásait a MOL Zágrábban az INA horvát kőolaj- és földgázipari vállalat 25 százalékának plusz egy részvényének privatizálásáról. Az osztrák OMV és az orosz Rosznyeft képviselői is tárgyaltak Zágrábban. A horvát gazdasági tárca közleményben megerősítette, hogy az eddigi tárgyalási körökben mindhárom stratégiai partnerjelölt elfogadta a horvát kormány alapvető feltételeit: a két horvát kőolaj-finomító, a fiumei (Rijeka) és a sisaki fenntartását, valamint hogy az adásvételtől számított első három évben megtartják a meglévő alkalmazottakat. Az INA privatizálási tanácsa élén személyesen Ivica Racan miniszterelnök áll. A végső döntés, Ljubo Jurcic gazdasági miniszter korábbi bejelentése szerint, június folyamán várható. (MH)