Megadóztatnák a multikat is

Sikeresen vállalkoznak, de adót nem fizetnek. A globális nagyvállalatok jelentős része különböző adóoptimalizálási lehetőségeket kihasználva gyakorlatilag nem fizet adót az Európai Unióban – sem központilag, sem a tagországok szintjén. A probléma egyáltalán nem csak a névtelen offshore-lovagokat érinti, sok trendi cég – például a Google, a Facebook vagy a Starbucks – is a vétkesek között van.

Ezen változtatna az Európai Bizottság, mivel a megszorító csomagok miatt egyre visszásabb, hogy míg az alkalmazottakat vagy a kis- és középvállalatokat „megnyírja” az állam, addig a sikeres multicégek aprópénzeket tesznek be a közösbe. Ezt egyébként legálisan művelik – vagyis nem klasszikus adócsalásról van szó.

Kiviszik a pénzt

Egyrészt kihasználják az egyes tagállamok nyújtotta kiskapukat, másrészt – amivel most az Európai Parlament és a bizottság is kiemelten foglalkozott –, a tagállamokkal nem ritkán titkos adómegállapodásokat kötnek a multikkal. Ezek lényege: a 28 tagállam helyett egy helyen fizetnek, kevesebbet, mint összesen kéne, ám az adott ország még így is jól jár.

Egy példa: 2015 októberében az Európai Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és Hollandia megsértette az uniós állami támogatási szabályokat, mivel mintegy 20-30 millió értékben adókedvezményeket biztosított a Fiat Finance, illetve a Trade and Starbucks vállalatok részére.

Közös adóalap

A bizottság a héten zajló strasbourgi plenáris ülésen mutatta be tervezetét az Európai Parlamentben. Az irányt szinte mindenki helyesnek tartja, a hatékonysággal kapcsolatban viszont felmerültek erős kétségek. A bizottsági akcióterv egyik pillére a közös konszolidált társaságiadó-alap (CCCTB), valamint az, hogy vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik.

Politikai szinten az első pont a legproblémásabb, gyakorlati szinten pedig – főként az internetes vállalkozásoknál – a második. A közös társasági-alapot konszenzussal kellene elfogadni, így elég, ha egy állam nem egyezik bele, bukik a terv. A nem szavazat nem csak az adóoptimalizálásból profitáló országokból jöhet – jellemzően a nyugat-európai kisebb államok –, többen elvi szinten ellenzik a közös adószint bevezetését. A keleti, alacsony adókulcsot bevezető tagállamok mindig a harmonizáció elleni harc élén álltak.

Milliárdos úsznak el

Emellett kérdéses az intézkedés praktikus hatékonysága is. Ha valaki a Facebookon hirdet, akkor jogilag nehéz megfogni, hogy valójában melyik tagállamban kellene elkönyvelnie a profitot. A nehézségek ellenére egyre többen ébrednek rá, hogy a jelenséggel tenni kell valamit, ugyanis alapvetően ássa alá az igazságos közteherviselésbe vetett hitet. Emellett pedig nem kevés pénzről van szó. A bizottság becslései szerint az adóelkerülés miatt évente mintegy 50-70 milliárd euró körüli összeg kiesik a költségvetésből, a parlamenti vitában ennél lényegesen nagyobb számok is elhangzottak. Az „optimalizált” összegek pedig évről évre nőnek.