Még mindig nagyobb az esélye az egyezségnek, mint a grexitnek

Milyen lehetséges forgatókönyveket lát, hogyan folytatódhat a „görög tragédia”? Van esély még arra, hogy Görögország megállapodik a hitelezőivel?Én a meghirdetett görög népszavazás, valamint az Európai Központi Bank megszorító intézkedései ellenére is úgy gondolom, hogy a felek végül megállapodnak. Egyrészt a görögök többsége az eurozónában szeretne maradni, másrészt az EU vezetői sem akarnak egy ellenségesen viselkedő országot az unióban tudni. Ami most folyik, az a tárgyalások folytatása. Egyik félnek sincs megfelelő politikai tőkéje ahhoz, hogy engedjen, ezért a szélsőségek felé vették az irányt, de szerintem végül megegyeznek. Természetesen nem lehet teljesen kizárni, hogy Görögország elhagyja az eurozónát, de mint mondtam, nagyobb a valószínűsége annak, hogy megegyeznek. Emellett maga a népszavazás is nagyon furcsa, hiszen olyan javaslatokról szavaznak majd, amelyek a népszavazás idején már nem lesznek aktuálisak. Az se világos, hogy ha az emberek igent mondanak, akkor mire mondanak igent, és ezzel az „igennel” mihez fog kezdeni a kormány. Ki fog meghátrálni a megegyezés érdekében?Mindkét félnek engednie kell. A görögök szeretnék elérni a tartozásuk egy részének elengedését, másrészt viszont a görög kormánynak is bele kell egyeznie a reformok egy részébe. Mi történne, ha Görögország mégis kilépne?A hitelezőknek fel kell készülni a hitelek egy részének leírására. A hitelezők ebben az esetben uniós közintézmények, vagyis mi, uniós adófizetők. Ez egyben azt is jelentené, hogy több milliárd eurót veszítenénk. A görögök az uniós elszámolási rendszerben adósnak számítanak, vagyis nekünk kellene pluszpénzt befizetni, amelyet sohasem kapunk vissza. Természetesen ez költséges lépés lenne a görög gazdaság számára is, amelynek fel kellene készülnie az új pénznemre. Már most korlátozzák a tőke mozgását, ami a következő napokban viszonylag nagy költségekkel jár majd, több helyi cég vagy az idegenforgalom számára is nehézséget okoz majd a működés finanszírozása. A drachma bevezetése ezeket a költségeket megsokszorozhatja, hatalmas költségekkel jár, és tovább rontaná a gazdasági helyzetet. Nem tudom elképzelni azt sem, hogy Görögország hogyan létezne tovább az unióban, előfordulhat az is, hogy le kell majd zárnia határait a gazdasági visszaesés miatt, korlátoznia kell az áru, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását. A hitelezők csőd esetén összes pénzüket elveszítenék, vagy bizonyos részt visszakapnának?A csőd mindig kaotikus, nehéz helyzetet jelent. Előfordulhat ebben az esetben is valamilyen megegyezés a fizetési határidőkre vagy a hitel egy részének visszafizetésére vonatkozóan. Nehéz azonban megjósolni, hogy a megegyezés az adósság mekkora részére vonatkozna. Argentína is megegyezett hitelei egy részének visszafizetésében, de nem hiszem, hogy 70–80 százalékról beszélhetünk, inkább 50-ről, vagy annál is kevesebbről. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen helyzetben van az adott ország, mennyire szorul rá külső forrásokra. Minél önállóbb a gazdaság, annál jobb helyzetben van az ország, Görögország az adósságszolgálat leszámítása után szinte kiegyenlített költségvetéssel működik, vagyis nem szorul rá nagyon a külső forrásokra. Nagyobb tere van az egyezkedésre, lehet, hogy a hitelei nagyobb részét tudná törleszteni. A csőd nem lenne előnyösebb Görögország számára? Úgy biztosan leírhatnák a hiteleik egy részét.A görögök számára a legelőnyösebb a hiteleik egy részének elengedése lenne azzal, hogy maradhatnak az eurózónában. Szerintem ezt szeretné elérni Ciprasz. Valamilyen csőd biztosan bekövetkezik, csak az a kérdés, hogy milyen. Jelenleg olyan formáról egyezkednek, hogy lesz még egy áthidaló kölcsön, és a hitelek egy részének elengedése csak később kerül sorra. Elképzelhető azonban az is, hogy totális csőd lesz, megegyezés nélkül, és elhagyják az eurózónát. Szerintem azonban a görögök többsége tudatosítja, hogy az euró elsősorban nekik jó, a drachma bevezetése rendkívül költséges lenne. Hogyan érezné meg a görög lakosság a csődöt?Már most érzik, nem tudnak annyi pénzt kivenni a bankautomatákból, amennyit szeretnének. Ha bevezetnék a drachmát, akkor elveszne a bankban lévő megtakarításaik jelentős része. Igaz, sokan már otthon tartják a pénzüket. A drachmával csökkenne a vásárlóerejük, hiszen az jóval gyengébb lenne az eurónál. Ugyanakkor számolniuk kellene az új pénznemre való áttérés minden nehézségével. Ez nem lenne egy önkéntes lépés, sokan megpróbálnák ezt kicselezni. Kérdés az is, hogy mi lenne a sok készpénzzel, ami most az embereknél van. Ha Görögország kilépne az eurózónából, ezt a készpénzmennyiséget egyfajta dotációnak tekinthetnénk, amit az unió nyújtott több tízmilliárd euró értékben az országnak. A görög kormány képes lenne finanszírozni az állam működését? Lenne pénze nyugdíjakra, a hivatalnokok fizetésére?Jelenleg közel állnak ehhez. A gazdasági helyzet azonban romlana, az adóbevételek csökkennének, de jelenleg a hiteltörlesztést leszámítva közel nullszaldós a költségvetésük. Tehát úgy tűnik, hogy erre képes lenne az ország. Kérdés, hogy mennyit romlana a gazdasági helyzet, ha megszűnne az alapvető gazdasági infrastruktúra működése.