Mangróve helyett idegenforgalom

A becslés a teljes kárösszegre vonatkozik, tehát nem csupán arra, amit majd a biztosítóknak ki kell fizetniük – közölte Gerhard Berz, a viszontbiztosító egyik szakértője. Azonban ez az összeg a veszteségek pontosabb felmérése következtében még tovább nőhet. Ennek dacára a károk elmaradnak az Egyesült Államokban idén pusztított hurrikánok anyagi következményeitől, melyek mintegy 17 milliárd eurós számlát jelentettek.

A komoly károk ellenére feltehetően szerény költségei lesznek a biztosítótársaságok számára a délkelet-ázsiai földrengésnek és szeizmikus árhullámnak, ugyanis a nyolc érintett országban kevesen voltak biztosítva – jelentette az amerikai Insurance Information Institute. Egyes becslések szerint az áldozatok 90%-a a szegények közül került ki, akiknek nem volt semmilyen biztosítása. A Maldív-szigetek kormánya közölte: a katasztrófa okozta kár értéke meghaladja a szigetcsoport éves bruttó hazai össztermékét (GDP). Sri Lanka esetében szintén várható a gazdaság teljesítményének visszaesése. Sri Lankán és Thaiföldön elsősorban az idegenforgalom szenvedett nagyobb károkat, legalább féléves munkába kerül a helyreállítás. A rizstermelést nem érte komoly csapás. Az indiai pénzügyminisztérium úgy véli, hogy jelentősebb költségvetési többletkiadásra, pótadóra vagy kölcsönökre nem lesz szükség. Indonéziában is hangsúlyozták a pénzügyminisztériumban, hogy a helyreállítás pénzügyi oldalról kezelhető, és az olajtermelést nem érte kár.

A vasárnapi ázsiai cunamik nem jártak volna annyi áldozattal, ha az ember az utóbbi időben maga is nem könnyítette volna meg azt, hogy a hullámok akadálytalanul a szárazföldre csapjanak. Jeff McNeely, a Világunió a Természetért nevű szervezet tudományos igazgatója elmondta, hogy a cunami jelensége jól ismert a térség lakói számára. Ötven évvel ezelőtt a helybéliek még sohasem építkeztek közvetlenül a tengerparton, hanem több kilométerrel beljebb húzták fel házaikat. Az elmúlt évtizedekben azonban számos korallzátony eltűnt, a parti mangróve-erdőket elpusztították, hogy rák- és garnélatenyészeteket létesítsenek. Ha megmaradtak volna a korallok és a mangróve-erdők, fékezték volna a partra érkező hullámok erejét – ám a turisztika és a városfejlesztés érdekében feláldozták őket, a szállodákat közvetlenül a tengerpartokon építették fel. Indiában és Sri Lankában a természetvédelmi szervezetek évek óta figyelmeztetnek arra, hogy ezek a partok sebezhetők, és azt kérik, hogy állítsák le a mangróve-erdők irtását. Hiába, ugyanis fontos gazdasági érdekek forognak kockán. McNeely szerint a szökőárak önmagukban nem károsítják a térség növény- és állatvilágát. (m, č, hvg, F)