Magunk döntünk adónk egy százalékáról

#Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Ezáltal lehetővé válik, hogy a civil szervezetek nagyobb pénzügyi önállóságra tegyenek szert, létezésük ne függjön az állami támogatástól vagy alapítványi programoktól.

Óriási lehetőség ez a szervezetek számára, mivel az állami költségvetés évente mintegy 30 milliárd korona bevételre tesz szert a személyi jövedelemadókból, ami azt jelenti, hogy az 1 százalék akár 300 millió korona éves támogatást biztosíthat a nonprofit szektornak. Az állampolgár semmit sem veszít azáltal, ha él a lehetőséggel, tehát ez nem egy plussz „adó”, sőt: az, aki él a lehetőséggel, legalább adója egy százalékát biztos helyen tudhatja. Támogatásban részesíthető minden civil szervezet, amely ez év januárjában teljesítette a szükséges feltételeket, és felíratkozott a jegyzők kamarája által vezetett központi listára. Habár a törvény kései elfogadása miatt csak nagyon rövid idő – alig egy hónap – állt csak a rendelkezésükre, mégis 4042 szervezetet regisztrált a jegyzők kamarája. Ez az erős kampánynak köszönhető, melyet az 1. Szlovák Nonprofit Szolgáltató Központ és az Információs Központ (IC) közösen készített elő és valósított meg. „Bennünket is meglepett, hogy ilyen sokan jelentkeztek, mi legfeljebb 2000 szervezet jelentkezésére számítottunk” – mondta Nagy Myrtill, az IC igazgatója.

A kampány során figyelembe vették a magyarországi tapasztalatokat, mivel ott már 1996-tól létezik hasonló törvény. A két ország szabályozása között az az eltérés, hogy a szlovák törvény jóval liberálisabb, több szervezet számára teszi lehetővé a támogatás elnyerését. A magyarországi kampány nagyon sikeres volt; a felmérésekből kiderült, hogy a felnőtt lakosság 94 százaléka tud arról, hogy adójának egy százalékáról maga rendelkezik. Ez az arány az adózók között eléri a 98 százalékot. A szlovákiai kampány, melynek a lakosság tájékoztatását célzó része a napokban kezdődik, nem remél ekkora sikert az első évben. „Elégedettek leszünk, ha az adózók negyven százaléka él a lehetőséggel, ami hozzávetőleg 120 millió koronás támogatást jelent a civil szektornak” – mondta Nagy Myrtill. A kampány során 9 irodát működtetnek, melyeknek alkalmazottai személyesen, telefonon és e-mailon keresztül is tájékoztatják az érdeklődőket. Ezekben az irodákban megtalálhatók a szükséges formanyomtatványok, és a kitöltésükkel kapcsolatos kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők. A kampány szervezői már azzal is találkoztak, hogy egyesek visszaélnek a lehetőséggel: néhány munkaadó kötelezni próbálta alkalmazottait arra, hogy egy bizonyos szervezetet részesítsenek előnyben. Ez ellen csak az egyes emberek tehetnek, mindenkinek joga van arra, hogy adója egy százalékáról maga döntsön, ne a munkaadója.

A törvény hatásáról összehasonlító tanulmány készül, mely a magyarországi és a szlovákiai rendszer előnyeit és hátrányait vizsgálja majd. Egyes képviselők azonban már most a törvény kiterjesztését kezdeményezik, szeretnék elérni, hogy a jogi személyek is dönthessenek adójuk egy százalékáról a természetes személyekhez hasonlóan, akiknek viszont szeretnék megadni azt a jogot, hogy adójuk 2 százalékáról dönthessenek.

Mi alapján döntöttek a magyar adófizetők az egyszázalékos támogatás odaítélésekor?

Önálló adófizetők: Alkalmazottak: Összesen:

Segítség a rászorulóknak: 20,5 26,1 22,8

Bizonyos területet előnyben részesítők: 23,0 22,1 22,6

Értékmegóvás: 19,0 16,1 17,9

Gyermekek támogatása: 10,4 9,7 10,1

Speciális intézmények támogatása: 5,8 9,1 7,2

Személyes érdekek, érdekeltség: 8,9 5,0 7,2

Szociális és gazdasági gondok megoldása: 6,4 6,1 6,3

A választott szervezet egyedisége: 6,0 5,8 5,9

Összesen: 100 100 100