Liberalizálják a villanypiacot

Szlovákiában, de a környező országokban is a piacliberalizációs törvények a fogyasztókat két csoportra osztják, ezek közül először a nagyfogyasztók válnak úgynevezett feljogosított fogyasztókká, akik szabadon megválaszthatják, hogy melyik termelőtől, kereskedőtől vásárolják meg a villamos energiát. Az így vételezett villamos energia árában a felek szabadon megállapodhatnak. A feljogosított fogyasztók körét az éves fogyasztásuk mértéke alapján kormányrendelet határozza meg. A fogyasztók másik csoportjába (ún. közüzemi fogyasztók) tartoznak a lakossági, kommunális és a kisebb egyéb fogyasztók, akik nem dönthetnek szabadon arról, hogy honnan szerzik be a villamos energiát.

Beran szerint a cseh liberalizációt követően mindenki azzal számolt, hogy a feljogosított fogyasztók majd nagyban kezdik el a kereskedést. Erre azonban nem került sor, így nagyrészt fennmaradtak a fogyasztók és termelők közötti eredeti kapcsolatok. Hasonló folyamatokra számíthatunk nálunk is, hiszen a cseh piaci viszonyok nagyban hasonlítanak a szlovákhoz. Nálunk azonban sokkal kevesebb a piaci játékos. Míg Csehországban 19 cég működik a villanyenergia piacán, nálunk csak négyen. A szlovák piac egyik nagy hátránya Beran szerint a túlzott állami reguláció is. Ennek ellenére jó alapnak tartja a gazdasági tárca rendeletét a piac október elsejétől tartó fokozatos nyitására. Ennek is megvannak azonban az apró hibái. Beran szerint a tény, hogy a gazdasági tárca mindeddig csak rendkívül alacsony villanyenergia-behozatalt engedélyezett, arra utalhat, hogy a kormány egyelőre az áramelosztó vállalatok új tulajdonosait kedvezményezi a többi vállalattal szemben. Szlovákia az említett rendelet szerint október elsejétől nyitotta meg a villanyenergia-piacot a külföldi beszállítók számára. A 20 legnagyobb fogyasztó így az év végéig az éves fogyasztás 1/12-ét hozhatja be. A feljogosított fogyasztók körét az elkövetkező két évben fokozatosan bővítik, 2005 januárjától pedig az összes fogyasztó számára lehetővé tennék a beszállító szabad megválasztását.

Hasonló cipőben járnak Magyarországon is. Januártól ott kettős árampiac alakul ki: a fogyasztók nagyobb része, köztük a lakosság is úgynevezett közüzemi fogyasztóként továbbra is hatósági árszabályozás alapján vásárolhatja az áramot. A nagyfogyasztók ugyanakkor már szabadon szerezhetik be a villamos energiát onnan, ahonnan a legelőnyösebb feltételekkel tudják megvásárolni.

A villamosenergia-ipar liberalizációja az európai uniós csatlakozásunk miatt is elengedhetetlen feladat. Az Európai Unió vezetői ugyanis korábban Barcelonában úgy határoztak, hogy 2004 januárjától valamennyi nem lakossági fogyasztó számára szabaddá teszik az energiapiacot. Vagyis a nagy, főleg ipari fogyasztóknak joguk lesz eldönteni, honnan, kitől és milyen feltételekkel vásárolják az áramot. Ez az ottani fogyasztók 60-70 százalékát érintő lépés. Az elmúlt évtized nemzetközi tapasztalatai közben arra mutattak rá, hogy a korábbi nagy, monopolhelyzetet élvező ágazatokban (távközlés, vezetékes energiahordozók, légi közlekedés stb.) a verseny erősítése az árak jelentős eséséhez és a kínálati piac erősödéséhez vezetett. Nem kevésbé fontos azonban az ellátásbiztonság növekedése, a szolgáltatási színvonal emelkedése, a fogyasztói választási lehetőségek szélesedése és a nemzetgazdaságot terhelő költségek csökkenése sem. Az Európai Unió emiatt már a 80-as évek végén megtette az első lépéseket a vezetékes energiahordozók piacának átalakítására. Az energetikai társaságok ellenérdekeltsége és az egyes tagállamok különböző érdekei miatt azonban közel tíz évig húzódott a piacnyitást meghirdető irányelv elfogadása.