Kölcsönös bojkottálás

Néhány éve a Shell olajvállalatot sikerült, ha korlátozott időszakra is, meghátrálásra kényszeríteni bojkott segítségével, aztán jöttek a kisebb volumenű, ám gyakran igen sikeres magánkezdeményezések. Napjainkban pedig egész országok termékcsoportjai ellen irányulnak ilyen akciók. Értesülések szerint európai civil szervezetek tucatjai igyekeznek rávenni a polgárokat, hogy kerüljék az amerikai termékeket. A belga gyökerű kezdeményezés For Mother Earth néven fut, a szervezet már össze is állította a bojkottálandó cégek listáját. A lista olyan cégeket foglal magába, mint a General Electric, a Philip Morris, az Exxon, a Chevron, a Ford, a General Motors, valamint néhány amerikai légitársaság. A mozgalomhoz egyébként tíz Európa Parlamenti képviselő is csatlakozott. Az egyik képviselő, Patrica McKenna szerint azon országok polgárainak, amelyek kormánya a szövetségesek oldalára állt a tüntetések után nem marad más eszköze, mint a bojkott. A szervezők egyike vezéralakja volt a sikeres, 1995-ös Shell-akciónak is. A mára a mozgalom szóvivőjévé avanzsált Pol D’Huyvetter beszámolója szerint a mozgalom addig működik majd, amíg az amerikai kormányzat tiszteletben nem tartja a nemzetközi jog előírásait. A bojkottakciók nem csupán Nyugat-Európára szorítkoznak. A minap egy horvát médiavállalkozás visszautasította az amerikai USAID szervezet 87 ezer eurós támogatását. A USAID által szervezett program balkáni civil szervezetek támogatását célozta volna, illetve célozza a jövőben is. A cég azonban úgy vélekedett: az amerikai partnerekkel való sikeres együttműködés ellenére a továbbiakban nem veszt részt a program folytatásában.

A mostani, az iraki háborúval kapcsolatos akcióknak azonban már se szeri se száma. Kezdődött az Egyesült Államokban, amikor kiderült, hogy a franciák vétózni fognak, ha az USA háborúzni akar. Ekkor egy szenátor arra kereste a jogi kiskapukat, hogyan lehetne a francia és német termékeket bojkott-mozgalom és vámok nélkül – például egészségügyi előírások bevezetésével – visszatartani. A szenátor felszólalásánál egyébként nem is kellett több, az USÁ-ban rögtön kisebb divathullám ütötte fel a fejét. Neves médiaszemélyiségek törték azon a fejüket, hogyan lehetne kitolni a franciákkal, neves éttermek borlapjáról lekerültek a francia borok, és mint tudjuk, az amerikai elnök sem eszik már olyat, aminek a nevében a francia szó szerepel. A french fries-t freedom fries-ra keresztelik, az étteremben lekerül a borlapról a bordói.

A feszültség egyre közvetlenebbül érinti a gazdaság szereplőit. A németországi Lederett Lederfaserwerkstoff elveszítette legnagyobb amerikai megrendelőjét, a Enefco International Ltd.-et. A szakítás oka a német-amerikai viszony megromlása. A cég vezetője elmondta, hogy az amerikai patriotizmus azt jelenti a cégnek, hogy egy jó időre el kell felejtenie az Egyesült Államok piacát. (FigyelőNet, MTI-Eco, ú)