Pozsony. Míg az elmúlt években a bankbetétek folyamatosan nőttek és a hitelezés stagnált, addig tavalyra megváltozott a helyzet. Az ügyfelek által a pénzintézetekben elhelyezett pénzösszeg tavaly 5 milliárd koronával csökkent, a hitelek ugyanakkor 38 milliárd koronával nőttek.
Kevesebb betét, ám több hitel
A betétek tavalyi csökkenésével párhuzamosan azonban 38 milliárd koronával, 315 milliárd koronára nőtt a pénzintézetek által folyósított hitelek összege. Ez csaknem 14 százalékkal magasabb növekedési ütemnek számít az előző évhez képest, ami az elmúlt évek legjobb eredményének számít. A lakossági hitelek összege tavaly elérte a 60 milliárd koronát, ami tízmilliárd koronával több, mint egy évvel korábban. Ez is bizonyítja, hogy a pénzintézetek egyre inkább megbecsülik a kispénzű ügyfeleiket is. A hitelek felét ugyan a lakás-takarékpénztárak adták, az általuk nyújtott összeg azonban már nem nőtt. Tavaly a hitelek növekedéséhez elsősorban a jelzáloghitelek járultak hozzá: ezek összege az előző évhez képest csaknem megháromszorozódott.
A legdinamikusabb éves növekedést tavaly a Szlovák Takarékpénztár könyvelhette el. Legnagyobb hazai bankunk tavaly tízmilliárd koronával több hitelt folyósított, mint egy évvel korábban. Ügyfelei így 34 milliárd koronához jutottak, ami a hazai pénzintézetek által folyósított hitelek 11 százalékának felel meg. Ezzel azonban a pénzügyi óriás korántsem büszkélkedhet, hiszen a piaci részesedést tekintve megelőzi őt a Tatra banka és az Általános Hitelbank is. Legbőkezűbb bankunk tavaly is a Tatra banka volt, amely 50 milliárd korona hitelt folyósított. Ez 7,5 milliárd koronával több, mint az előző évben. Piaci részesedése ezzel eléri a 16 százalékot. Egy százalékkal kisebb piaci részesedése van az Általános Hitelbanknak, amely az elmúlt évben 5,2 milliárd koronával több hitelt nyújtott, mint az előző évben.
Csaknem a felével, 11,3 milliárd koronára nőtt a Prvá komunálna banka által nyújtott hitelek összege. Ehhez azonban nagymértékben hozzájárultak az állami alapokkal folytatott ügyletek. Az Állami Lakásfejlesztési Alapnak például egymilliárd koronát kölcsönzött a községek bérlakás-építési programja számára, a vagyonalaptól pedig négymilliárd korona folyt át a bankon a községek gázművesítésére.
Az Első Lakás-takarékpénztár által folyósított hitelek aránya a hitelpiacon 10 százalék alá csökkent. A lakás-takarékpénztárak piacának kettes számú játékosa, a VÚB Wüstenrot tavaly kevesebb hitelt nyújtott, mint egy évvel korábban. A ČSOB Lakás-takarékpénztár hitelei tavaly ugyan 4,5-szeresen nőttek, a 840 millió koronás hitelállománnyal azonban még mindig csak a harmadik helyen van a lakáspiacon. A hitelek esetében a legnagyobb visszaesést a Postabank könyvelhette el. Tavaly 40 százalékkal kevesebb hitelt nyújtott, mint 2001-ben. A visszaesésre azért került sor, mivel 3,9 milliárd koronát kellett visszafizetniük a vagyonalapnak. (mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.