Kétarcúra sikeredett a búcsú

Nem kerül a hazai gazdaságtörténelem legszebb lapjaira a kereskedelmi láncok rendszabályozását szolgáló törvény, mivel jelenlegi formájában az egyik érdekcsoport egyértelmű győzelmének tekinthető. Somogyi Tibor felvételeA pozsonyi INEKO független gazdaságkutató intézet felkérésére hatvan hazai gazdasági szakember és újságíró negyedévente értékeli a kormánynak és más hatalmi, illetve közigazgatási intézményeknek a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos cselekedeteit. A szimpátia index minden besorolt eseménynél plusz és mínusz 300 pont között alakulhat, majd a húsz leggyakrabban említett lépés alapján számolják ki az ún. HESO-indexet. Ez ugyan a második félévben csak 49,4 pontra sikerült, szemben az első negyedéves 63,9 ponttal, de a listán sok, régen várt intézkedés szerepel.

A negyedév slágereseményének az új könyvelési törvény bizonyult, amelyről egyértelmű volt az a vélemény, hogy a hazai gyakorlatot végre a nemzetközi módszerekhez közelíti, véget vetve ezzel a sok félreértésre okot adó kettősségnek. Az új rendszer a jövő év elején lép életbe. A második helyen a szintén uniós kívánalomként elfogadott, a banki átutalások idejét lerövidítő jogszabály végzett. Amennyiben ezután az átutalás ideje túllépi a törvényben megszabott határidőt, a bank köteles lesz késedelmi kamatot fizetni. A két említett jogszabály jelentőségét csak kiemeli, hogy a szintén régen várt ingósági regiszter bevezetése csak a harmadik helyre került. Ezt a Közjegyzői Kamara vezeti majd és azt várják tőle, hogy a bankok így hajlandóak lesznek zálogként elfogadni az ingóságokat is. Ez utóbbinak azonban több értékelő nem hitt teljesen, mondván, a bankok számára a vállalkozói elképzelés minősége egyre inkább fontosabb a letétbe helyezett értéknél. Jó tudni, hogy ezentúl az adóhivatalok sem élveznek elsőbbséget a zálogjog érvényesítése során.

A második negyedévet több, a piaci nyitással kapcsolatos törvény is jellemzi. Ezek közül a legmagasabb értékelést a szabad tőkemozgást biztosító jogszabály kapta. Ennek köszönhetően a jövő év elejétől nem korlátozzák a külföldre vihető készpénz mennyiségét, 2004-től pedig korlátozás nélkül nyithatunk külföldön bankszámlát, vásárolhatunk ingatlant vagy banki produktumokat. Az uniós belépés után pedig külföldiek is vásárolhatnak nálunk ingatlanokat. Kivételt csak a termőföld és az erdők képeznek, ezek csak a belépés után hét évvel válnak majd eladhatóvá. Következő piacnyitó törvény a távközlés liberalizálása, bár többen nehezményezték, hogy a Szlovák Távközlési Vállalat a versenyhelyzetben is köteles lesz fenntartani veszteséges szolgáltatásokat.

Az örömbe a második félévben viszont jócskán vegyült üröm is, a kormány búcsúidőszakában sorra születtek olyan döntések, amelyekre néhány hónapon belül valószínűleg maguk a miniszterek sem túl büszkék. A negatív rangsort a költségvetési hiánynak a GDP 4,5 százalékra történt növelése vezeti. Ez a legtöbb értékelő szerint destabilizálhatja a makrogazdasági helyzetet, ráadásul ha a hiányt az EU-ban használatos módszertan szerint számolnák, akkor az bizony a hazai össztermék (GDP) 6 százalékához közeledne. A második helyen a vasúti motorvonatok tendere végzett, főként azért, mert a médiabotrány nagy károkat okozott, miközben objektívnek tekinthető információk hiányában igazán nem is lehet véleményt formálni az ügyről. Nem kerül a hazai gazdaságtörténelem legszebb lapjaira a kereskedelmi láncok rendszabályozását szolgáló törvény sem, mivel jelenlegi formájában az egyik érdekcsoport egyértelmű győzelmének tekinthető. Az értékelők szerint a nagy kereskedelmi láncok agresszivitását a gyártók saját érdekvédelmi szervezeteik kialakításával védhetnék ki. Nem nyerte el a szakértők tetszését az sem, hogy az állam újabb 12 milliárd korona értékben garanciát vállalt a vasút új hiteleire. Attól tartanak ugyanis, hogy emiatt a vasutakat továbbra sem kényszeríti semmi a jelenlegi működés megváltoztatására, vagyis a veszteségek a jövőben is csak tovább halmozódnak. A választási őrület jeleként értékelték a pót-gyermektartási alap felállítását. Ahelyett ugyanis, hogy a negatív jelenségeket szokványos eszközök bevetésével próbálták volna visszaszorítani, könnyen kijátszható új formát alakítottak ki, amely ráadásul újabb, nehezen indokolható adminisztratív kapacitás kiépítését teszi szükségessé. Végezetül a sikertelen lépések közé sorolták be a jobb sorsra érdemes államkincstár információs rendszerére kiírt pályázat visszavonását, az Általános Egészségbiztosító új finanszírozási szabályait és a Csehországgal szembeni húsbehozatali embargót.

Ezúttal a gazdasági értékelésbe begyűrűzött a környezetvédelem is. A csomagolóanyagokról szóló és az államfő által azóta a parlamentbe visszaküldött törvény azért végzett a középmezőnyben, mert az egyszer használatos csomagolóanyagok betéti díjának bevezetését az értékelők túl bonyolultnak ítélték, és nem nagyon tudták elképzelni, hogy ezt a gyakorlatban miként lehet majd alkalmazni.