Két történet azonos témában

A legnagyobb hazai értékpapírkezelő társulás, a Tatra Asset Management (TAM) kínálatában 2001 november vége óta Koronás Részvényes-Kötvényes Befektetési Alap néven új befektetési alap szerepel. Ez azonban nem a szokványos módon született, vagyis az általa kezelt 160 millió koronás vagyon nem úgy gyűlt össze, hogy a kliensek megvásárolták a részjegyeit. Születése tíz évvel korábbra, a vagyonjegyes privatizáció első hullámára datálható. Ekkoriban a kupónokra vadászó több mint ötszáz befektetési alap egyike volt a Tatra Banka által alapított Tatra Kupon Fond (TKF). Esetében sikerként értékelhető, hogy az akkori hangzatos ígéretek sűrűjében is a realitások talaján maradva a pontgyűjtés középmezejében végzett. Utána sokáig nem hallottunk róla, ami nem is baj, hiszen a kilencvenes években az ilyen hírek szinte kizárólag az alapokban folyó visszaélésekről, illetve a Mečiar-kormány által ellenük intézett támadásokról szóltak. Az elmúlt hetekben viszont a TKF bejelentette: nyílt végű befektetési alappá alakul át. Ez két komoly változást takart: egyrészt az eddigi részvényesekből betétesek lettek, a tulajdonukba részjegyek kerültek. A nyílt vég pedig azt jelenti, hogy a betétesek bármikor kérhetik a részjegyeik piaci áron történő visszavásárlását, amit az alap általában két héten belül le is bonyolít.

Ez a tény egyébként évekig akadályozta a vagyonjegyes alapok átalakulását ilyen hagyományos befektetési alapokká. Ennek oka egyszerű: a vagyonjegyes privatizációban az alapok kizárólag vállalati részvényt szereztek, márpedig ezek értéke még tíz év múltán sem egyértelmű. Az átalakuláskor pedig feltételezhető, hogy a pénzre vágyó újdonsült betétesek nagy számban élnek a visszaváltási lehetőséggel. ĺgy tehát a TKF-nek is arra volt szüksége, hogy a vállalati részvényeket fokozatosan készpénzre cserélje. Az elmúlt évben ez is sikerült, a TAM adatai alapján az új alap 160 millió koronás vagyonának 85,6%-át az induláskor bankbetétekben tartották. Az átalakulás egy másik, a hasonló alapok esetében szinte mindig jelen lévő visszásságot is felszámolt. A TKF-ben egy részvényre ugyan 3000 korona fölötti vagyon jutott, a tőzsdei árfolyama ennek ellenére nem emelkedett 2600 korona fölé. Aki tehát eladta a részvényét, a különbséget lényegében ajándékba adta az új tulajdonosnak. Az említett átalakulás során viszont a részjegyek számát a kezelt vagyon nagysága alapján határozzák meg, így a kisbetétesek a reális értékhez jutnak hozzá.

A másik finálé a Első Szlovák Befektetési Társaság (PSIS) egykori alapjaival kapcsolatos. A PSIS a vagyonjegyes privatizáció első hullámában tíz alappal indult, amelyeket azután hárommá egyesített 1,4 milliárd koronás összvagyonnal. 1995-ben viszont a szintén ebbe az érdekcsoportba tartozó „koronás” Sporofonddal együtt az elsők között szerepeltek, amelyekre lecsapott a Kozlík-féle pénzügyminisztérium. Erre mindhárom alap átalakulással reagált, létrehozva a V-INVEST Holding és a G-INVEST Holding részvénytársaságokat. A lépés arra irányult, hogy a „közönséges” részvénytársaságokra nem vonatkozik a minisztériumi felügyelet – mint ismeretes, a legtöbb vagyonjegyes alap ezt az utat követte. A minisztérium erre perrel válaszolt, ami újabb évekre blokkolta a cégek tevékenységét. A Schmögnerová vezette pénzügyminisztérium 2001-ben döntött úgy, hogy az összes ilyen pert visszavonja és ezzel lehetővé teszi az alapok történetének lezárását. Ezután a PSIS egykori alapjai voltak az elsők, amelyek elfogadható megoldással jelentkeztek. Tavaly nyáron a PSIS nyilvános ajánlatot tett az egykori vagyonjegyes befektetési alapjaiból származó részvényekre: a V-INVEST Holding részvényeire 537 koronás, a G-INVEST Holding részvényeire pedig 507 koronás árfolyamon. Az ajánlattétel sikeres volt. Következő lépésként ősszel bejelentették: a V-INVEST Holding kettéválik: az új cégek nevei Majetkový holding és Privátny holding. Ez azt jelenti, hogy a Privátny holding képében a PSIS kiveszi 595 millió koronányi vagyonát a V-Invest Holdingból, a maradék pedig ugyanekkora értékben a kisrészvényeseknek a Majetkový holdingban marad.

Ez sem ismeretlen jelenség a hazai pénzpiac történetében. 1993-ban az Általános Hitelbank (VÚB) a korábbi ígéretének megfelelően mindenkinek felajánlotta, hogy 12 ezer koronáért megvásárolja a VÚB-Kupón befektetési alap részvényeit. Ezzel a részvényesek egyharmada élt, a többiek a hosszú távú perspektívában bízva maradtak. A VÚB viszont néhány hónap múltán a csomagját eladta a japán Nomura International befektetési társaságnak, amely 1995-ben egy elegáns húzással kilépett az alapból, természetesen a ráeső egyharmadnyi vagyonnal. Mivel az értékpapírokat arányosan osztották, ez még nem jelentett veszteséget a kisbefektetőknek. A maradékot viszont 1997-ben Penta Brokers brókercég vonta ellenőrzése alá, és amint lapunkban korábban szintén jeleztük, azóta a vagyon sorsa egyre bizonytalanabb, napjaikban nem is akad senki, aki a helyzettel kapcsolatban reális becslésekbe bocsátkozna. Ezt természetesen nem jelenti azt, hogy a PSIS alapjai is így végzik, sőt ebben a vállalkozói körben eddig nem tapasztaltunk különösebben botrányos vagyonkezelést. A Majetkový holding részvényeseinek azt ajánljuk, igyekezzenek követni a vállalat sorsát (az esetleges érdeklődők számára fontos információ: a Majetkový holding címe a cégbírósági bejegyzés alapján Pozsony, Miletič utca 1, egyébként ez volt a PSIS székhelye is).