Jövőre beindulhat a növekedés

A The Economist gazdaságpolitikai folyóiratot is gondozó londoni elemző csoport jelentése szerint tavaly 40 százalékkal 780 milliárd dollárra esett vissza a külföldi működőtőke-befektetések összege az előző évben mért 1318 milliárd dollárról. A csökkenés zöme a fejlett országokra esett, ahol a befektetési érték visszaesése megközelítette az 50 százalékot: ebben a térségben a 2000-ben regisztrált 1060 milliárd dollárról 2001-ben 544 milliárd dollárra csökkent a külföldi működőtőke-beáramlás a vállalati összeolvadásokban, felvásárlásokban bekövetkezett hirtelen zuhanás miatt. A tanulmány londoni sajtóbemutatóján Daniel Franklin, az EIU igazgatója rámutatott: a visszaesés nem okozott meglepetést a világgazdaság lelassulása miatt és amiatt, hogy a világ értékpapírpiacain véget ért az ésszerűtlen árfolyam-fellendülés.

A tanulmány készítői szerint a szeptember 11-i terrortámadások nem voltak jelentős hatással a globális külföldi befektetésekre. A tavalyi meredek visszaesés, amelyet a részvényárak esése, a világgazdaság lelassulása vezetett be, már érződött szeptember 11-e előtt. Az üzleti felmérések azt jelzik, hogy szeptember 11-e érintetlenül hagyta a működőtőke-áramlást mozgató alapvető erőket.

A londoni szakemberek azzal számolnak, hogy a talpra állás lassan megy végbe, és a globális közvetlen befektetések nagysága csak 2005-re haladja meg ismét éves szinten az ezer milliárd dollárt. A tanulmány által vizsgált 60 ország közül az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország a külföldi közvetlen befektetések első három célországaként megőrzi vezető helyét a következő öt évben. Bár kívül maradt az euróövezetből, Nagy-Britannia továbbra is vonzó lesz a külföldi befektetők számára az angol nyelv, a kedvező szabályozás és adókörnyezet, és az egyes ágazatokban, különösen a pénzügyi szolgáltatások terén a szakképzett munkaerő miatt. Nagy-Britanniába évente átlag 81,18 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés áramolhat az EIU szerint.

A külföldi közvetlen befektetések többsége a jövőben is fejlett országokba irányul majd, de a feltörekvő piacok vezető államai is megőrzik részesedésüket. Tavaly a feltörekvő piacokon is csökkent a külföldi közvetlen befektetések mértéke, de kevésbé drámaian, mint a fejlett országokban, csupán 9 százalékkal, a 2000-ben mért 260 milliárd dollárról 2001-ben 237 milliárd dollárra. Középtávon a feltörekvő piacok valószínűleg ellenállóbbak lesznek a globális pénzügyi ingadozásokkal szemben. Az EIU előrejelzése szerint 2002-2006 között a feltörekvő piacok közül Kína a negyedik, Hongkong a kilencedik, Brazília a tizedik helyet foglalja el a globális tőke-beáramlási listán. A tanulmány készítői azzal számolnak, hogy a külföldi közvetlen befektetések beáramlása a kelet-európai feltörekvő gazdaságokba fokozatosan növekszik, a térség a feltörekvő piacok között az egyik legvonzóbb lesz. A következő öt évben Magyarországra évente átlagosan 2,34 milliárd dollár áramolhat, Lengyelországba 7,44 milliárd, Csehországba 5,06 milliárd dollár.

Közelmúltbeli gazdasági sikerei ellenére a térség legnagyobb államából, Oroszországból egyelőre elmaradnak a külföldi befektetők. Ha az üzleti környezet Oroszországban ugyanolyan minőségű lenne, mint Kelet-Közép-Európában, és az állami tulajdon eladására való hajlam a piacgazdasági átalakulásban élenjáró országokéhoz hasonló lenne, Oroszország évente 12-13 milliárd dollár működő tőkét vonzana, azaz csaknem 10 milliárd dollárral többet, mint jelenleg.