Irán olajembargóra szólított fel

Ha Hugo Chávez venezuelai elnök hatalmon marad, mondta a J.P. Morgan elemzője, David Johnson, az olaj hordónkénti ára 25 dollárnál magasabb maradhat. Venezuela továbbra is tartani fogja magát a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC elhatározásához, tehát a termelés korlátozásához, tette hozzá az elemző. Chávez elnök vasárnap váratlanul visszatért a Mirafloresbe, a caracasi elnöki palotába, csak két nappal azután, hogy a hadsereg nyomására lemondott. A hír hatására a kőolaj világpiaci ára májusi szállításra 92 centtel, 24 dollár 40 centre emelkedett a New York-i árutőzsdén, ami 3,9 százalékos drágulást jelent. Chávez elnök kétnapi távolléte alatt a venezuelai állami olajtársaság egyik vezetője, Edgar Paredes felszólította az ideiglenes vezetést, hogy használják ki a helyzetet, és emeljék az olajkitermelést, ezzel növelve Venezuela piaci részesedését. A vezető hírszolgáltatók elemzői konszenzusa szerint ez a kezdeményezés Chavez elnök visszatérésével megrekedt.

Egy hónapra szóló közös olajembargóra szólította fel tegnap az iszlám olajtermelőket az iráni elnök, aki az akcióval „Izrael fő támogatóit” büntetné, tiltakozásul a palesztin területeken zajló izraeli hadműveletek ellen. A határidős piac nem reagált az újbóli embargótervre, a júniusi Brent-kontraktus kora délután visszavonulóban volt korábbi napközi csúcsáról. Az iráni állami tévé és rádió híradása szerint Mohammed Hatami államfő az Iszlám Konferencia Szervezetének soros elnöki tisztségét betöltő katari emírnek levélben javasolta az olajfegyver közös bevetését. Az iráni elnök Szaúd-Arábiát – az OPEC legnagyobb termelőjét és a világ első számú olajexportőrét –, valamint az Egyesült Arab Emírségeket és Kuvaitot is felszólította a palesztin ügyet segítő azonnali döntések meghozatalára.

Az utóbbi hetekben nem először merül fel az olajembargó lehetősége; legutóbb az Iszlám Konferencia Szervezetének hó eleji Kuala Lumpur-i értekezletén Irán és Irak is az Izraelt támogató országok olajellátásának időleges leállítását szorgalmazta, hat havi csúcsra hajtva a határidős nyersolajat. Szaúd-Arábia kezdeményezésére azonban a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) más nagy termelőkkel együtt már 2000 novemberében határozatban mondta ki, hogy az olajat nem fogják ismét politikai fegyverként felhasználni. A Kuala Lumpur-i konferencia után iparági források megerősítették: nem valószínű, hogy a mérsékelt arab olajtermelők – Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek – bevetik az olajfegyvert. Irak mindazonáltal a múlt héten egyoldalúan bejelentette, hogy egy hónapra leállítja olajexportját. Iráni olajipari források tegnap a Reutersnek viszont azt mondták, hogy Irán nem fog egyoldalú olajexport-stopot hirdetni, mert ez igen sokba kerülne a gazdaságnak: a napi 2 millió hordós export hozza a devizabevételek 80%-át. Irak ugyanakkor nem veszít ennyit, mivel az ENSZ által felügyelt hivatalos olajexportjának bevételeit kizárólag a világszervezet által jóváhagyott humanitárius célokra – élelmiszer- és gyógyszerimportra – költheti. A határidős piacot nem rázta meg az iráni felhívás. Az alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olaj júniusi teljesítésre a felhívás ismertetése után 56 centes drágulással 23,72 dollár volt hordónként a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE), de a nap folyamán korábban mértek 75 centes erősödést is. A befektetői hangulatára a venezuelai helyzet fokozatos normalizálódása hatott.

Az olajpiacon az egymásnak ellentmondó hírek nem jelentik automatikusan a nyersanyaghordozó drágulását. A magyar Mol például bejelentette, holnaptól literenként 2 forinttal olcsóbban árusítja a motorbenzin valamennyi fajtáját; nálunk perdig a Slovnaft mától 40-50 fillérrel mérsékli a benzin-árakat. (m, r, ú)