Idén jóval több szőlő termett, mint tavaly

„Míg tavaly a fagyok a szőlőtermés csaknem harmadát vitték el, az ezek miatti kiesés idén 10–15% között mozog” – nyilatkozta Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, aki szerint idén a mennyiségi és a minőségi mutatók szempontjából is gazdagabb termésre számíthatunk, mint tavaly. Semančík szerint az ágazat helyzete ennek ellenére továbbra sem nevezhető jónak. Szlovákiában az 1989-es rendszerváltás óta drasztikusan csökkent a szőlőültetvények alapterülete: míg 1989-ben nagyjából 30 ezer hektáron termesztettek szőlőt, mára ez 17 600 hektárra csökkent, aktív termesztést ráadásul alig 15 ezer hektáron folytatnak. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon még mindig nagyjából 100 ezer, Ausztriában pedig 50 ezer hektárnyi szőlőt regisztrálnak, és ez még a szőlőtermesztésben lemaradó Csehországban is meghaladja a 18 ezer hektárt.

A szlovákiai szőlészetek felszámolásához hozzájárult az Európai Unió támogatási politikája is. A szőlőültetvény-kivágásra fordítható uniós támogatást igénybe véve csak 2008 és 2011 között 577 hektárnyi szőlőt vágtak ki, amiért a termesztők 2,3 millió eurót vágtak zsebre. Részben ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai szőlőtermesztők ma már a hazai keresletet sem képesek kielégíteni. Az ország éves borfogyasztása eléri a 80 millió litert, aminek a hazai termelők csupán a 60 százalékát biztosítják, a fennmaradó részt az importborok adják. Az ültetvények megújítása ráadásul rendkívül lassan halad, az elkövetkező időszakban így tovább csökkenhet a hazai szőlőtermesztés.

„Egyre drasztikusabb hatása van a szőlőtermesztésre az éghajlatváltozásnak is, a gazdáknak így fel kellene készülniük az ezzel kapcsolatos kihívásokra” – mondta Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter. Szerinte a gazdákon a szaktárca is szeretne segíteni egy olyan kockázati alap létrehozásával, amelyből megtéríthetnék az időjárás okozta károkat. Semančík szerint azonban a szőlőültetvényekben – főként Léva és Losonc környékén – egyre nagyobb károkat okoznak az állatok, legfőképp a seregélyek, így erre is megoldást kell találniuk.

A szlovákiai fogyasztók döntő többsége a borok vásárlásánál is elsősorban az ár alapján választ, ami szintén az olcsóbb behozatalnak kedvez. „A szlovákiai borok 85 százaléka minőséginek tekinthető, ami az áron is meglátszik, így képtelen felvenni a versenyt az olcsóbb, ám silányabb minőségű behozatallal” – tette hozzá Matečná, aki szerint az ágazat jövője a fogyasztói szokások változásától is függ. (mi, TASR)