Hunčík Péter pszichiátert, a Márai Sándor Alapítvány igazgatóját

Ön szerint rávehető egy több éve munkanélküli, 40–45 éves személy, hogy aktívan keressen munkát, megpróbáljon úgy felkészülni a megbeszélésre, hogy a kiszemelt állást meg is kapja, és ne csak igazolást kérjen a munkaügyi hivatal részére?

Ha valaki hosszabb ideje – egyesek szerint hat hónapja, mások szerint egy éve – munkanélküli, azon bizonyos lélektani változások figyelhetők meg. Az ilyen ember elbizonytalanodik, szorongóvá válik, neurotikus tünetei lehetnek, sokszor nincs igazi motivációja munkát keresni. Megpróbálja inkább úgy előteremteni a létminimumot, hogy munkanélküli marad, aminek az eredménye, hogy valóban nem tud többé beilleszkedni. Gyakran javasoltuk a munkaügyi hivataloknak, a szociális osztályoknak, hogy szervezzenek tréningeket, mert fel kellene készíteni az embereket, hogy ilyen helyzetekből újra talpra tudjanak állni. Ehhez ugyanis már nem elég végiggondolni, hogyan kell fellépni munkakereséskor, mit kell mondani, hogyan kell felöltözni és viselkedni, mert van bennük egy szorongás és bizonytalanság, hogy erre úgysem képesek. A pszichológiai tanácsadók időnként szerveznek tréningeket, csakhogy a kollégák azt tapasztalják, a munkanélküliek formálisan veszik ezt. Csak azért mennek, mert a munkaügyi hivatal javasolta, végigülik a tréninget, különben megvonják a segélyt. A munkanélküliséget csak átmeneti állapotként kellene felfogni, nem szabadna belenyugodni, hanem aktívan kellene munkát keresni. A 40–45 évesek előtt is még 20 aktív év áll. Rá kellene döbbenteni az embereket, hogy húsz évig mégsem lehet csak szociális segélyből élni! A belső motivációt kellene megteremteni, hogy az egyén talpra akarjon állni. Ha ez megvan, akkor jöhet a tréning, ahol nemcsak protokollszabályokat kell megtanítani, hanem az illető lelki egyensúlyát, motivációrendszerét és önbizalmát kell helyreállítani. Ha valaki úgy érzi, szüksége van ilyen segítségre, és összeáll egy, hasonló problémákkal küszködő 10–12 fős csoport, alapítványunk szívesen segít, az ország bármelyik részére elmegyünk. Ha pedig valaki úgy érzi, lelki problémái vannak, bizonytalan és nem tudja, akarja-e a kiszemelt munkát, akar-e egyáltalán dolgozni, vagy hasonló dilemmákkal küzd, keressen fel egy pszichológust vagy pszichológiai tanácsadót, ne féljen beszélni a problémájáról! (sza)