Hosszabb távon megtérülő költség

Szlovákia mintegy 870 ezer lakásának jelenleg csak a felében található a radiátorokon költségmegosztó és termosztatikus radiátorszelep. Ha a gazdasági tárca javaslatát elfogadják, akkor a mérésalapú számlázást kötelezővé tevő távhőtörvény már idén augusztusban életbe léphet. A háztartásoknak ezt követően két évük lesz arra, hogy radiátoraikra költségmegosztókat szereltessenek, ami a lakók egymás közötti elszámolását könnyítheti meg. Ezt követően ugyanis a lakóházban felhasznált hőnek csak a 30 százalékát számláznák a lakás alapterülete szerint, míg 70 százalékát a radiátorokra szerelt mérőműszerek alapján fizettetnék meg.

Ezek azonban a szakemberek szerint is csak akkor érnek valamit, ha hőfokszabályozós szelepeket is felszerelnek a fűtőtestekre. A termosztatikus radiátorszelepek felszerelése a lakásokban 2002-ig ugyan kötelező volt, a gazdasági tárca azonban később megszüntette ezt a kötelességet. Felújításával nem számol most sem. Az új távhőtörvény ugyan kötelezővé teszi a hőrendszer szabályozását, ezt azonban a szakemberek szerint nemcsak termosztatikus szelepekkel lehet végrehajtani, vannak ugyanis egyéb műszaki megoldások is.

És mennyibe kerül mindez? Egy átlagos, háromszobás lakásban, ahol négy radiátor van felszerelve, csak a négy elektronikus mérőműszer nagyjából 2600 koronás kiadást jelent, további 5 ezer koronát fizethetünk a fűtésszabályozó szelepekért és a rendszer regulációjáért. A költségmegosztók felszereléséért ugyan a lakásszövetkezet, a lakótulajdonosok közössége vagy a hőenergiát előállító szervezet lesz a felelős, a költségeket azonban természetesen a lakóknak fog kelleni megfizetni. A költségmegosztóknak jelenleg két fajtáját használják. Az elektronikus mérők ugyan drágábbak – a szereléssel együtt darabja nagyjából 650 koronába kerül – ám pontosabbak, mint a párologtatós mérők. Ez utóbbiak ára a szereléssel együtt 200 korona körül mozog. Hátrányuk, hogy a fűtőtest hőjén kívül például a konyhában a főzés során felszabaduló hőt is megmérik. A törvény betartását az Állami Energetikai Felügyelet fogja ellenőrizni, és indokolt esetekben 5000-től 100 ezer koronáig terjedő büntetést is kiszabhat a késlekedőknek. Akik a többszöri felszólítás ellenére sem lesznek hajlandók az átállásra, az összegnek a dupláját is kifizethetik büntetésként.

A közvélemény egyelőre erősen megosztott a kérdésben, hogy egyáltalán megtérül-e a korszerűsítés, amit a szakemberek szerint indokolt elvégezni, mert így biztosan csökken az adott lakóközösség fűtésszámlája. Ráadásul akadnak olyan lakók is, akik úgy vélik, hogy részben mások lakásait fűtik azáltal, hogy azok takarékosság miatt kisebb hőfokon fűtenek. Szakemberek szerint azonban, ha a fal két oldalán lévő lakásban a hőmérséklet-különbség kisebb öt foknál, addig ilyen átfűtés, hőátadás nem alakul ki. Rámutatnak arra is: 1 Celsius-foknyi különbség öt-hat százalékos fogyasztásbeli különbséget eredményez. Az átlagos megtakarítás azonban 15% körül mozog. Mindenki számára persze nem biztos, hogy az igazságosabb mérés valóban megtakarítást is jelent. Már csak azért sem, mert egy-egy nagyjából azonos méretű lakás fűtésszámlája között többszörös eltérés is lehet, ami az eltérő fűtési szokásokból, a nyílászárók állapotából, a lakás elhelyezkedéséből adódik. A mérőműszerek felszerelését követően ezért még jobban oda kellene figyelnünk az ablakaink minőségére és a ház hőszigetelésére. (mi, p, t)