Határainkon az afrikai sertéspestis

A veszélyes fertőző betegséget nemrég a szomszédos Csehországban is észlelték. Matečná szerint az Európai Unió határain belül először 2014-ben Lengyelországban ütötte fel a fejét a kór, majd a balti államokban, továbbá Romániában és Ukrajnában is észlelték. A betegség emberre nem terjed, viszont az emberek hordozói lehetnek az afrikai sertéspestisnek. A fertőzés terjedhet szalma, tápanyagok, kullancs, valamint szállítás útján is. 

Szlovákia már 2014-ben elkezdte a helyzetfelmérést a kórral kapcsolatban. A betegség ugyanis gyógyíthatatlan, és ha felbukkan, az egész sertésállományt meg kell semmisíteni. „2014 óta rengeteg vaddisznót vizsgáltunk meg. Valamennyi vizsgálat negatív eredményt mutatott ki. A nem hőkezelt termékekben, mint például a szalonna, a pestisvírus hat hónapig képes túlélni, míg a fagyasztott húsban akár ezer napnál is hosszabb ideig” – hangsúlyozta Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet (ŠVPS) igazgatója. Szerinte Szlovákia Ukrajnából egyáltalán nem engedi meg az élősertések, valamint a sertéshús behozatalát. Komoly veszélyt jelent a vaddisznóállomány, de ugyanúgy például a rókák vándorlása, mivel éppúgy terjesztői lehetnek a fertőzésnek. A január és a február a rókák párzásának az ideje, így éppen ezekben a hónapokban lehet nagyobb a fertőzésveszély. 

A sertéspestis által fertőzött egyedek 40 fok körüli lázban szenvednek, nincs étvágyuk, változik a bőrük, és 12–24 órán belül elpusztulnak. Bíreš szerint azonban olyanra is volt már példa, amikor a sertés egészségesnek látszott, de valójában már fertőzött volt. Csehországban a nyár folyamán a Zlíni járásban bukkantak fertőzött vaddisznókra. „Korábban sosem gondoltuk volna, hogy az afrikai sertéspestis érintheti például Csehországot, Lengyelországot vagy akár Szlovákiát is.

Nemrégiben sikeresen védekeztünk a madárinfluenzával szemben, és reméljük, hogy így lesz ez az afrikai sertéspestissel is” – mondta Matečná. (sb)