HASZNOS TUDNIVALÓK

Leginkább a nyílt napok rendezvényei során alkothatunk valós képet a középiskoláról. Lehetőleg ne csak egy iskolát látogassunk meg, legalább két-három oktatási intézmény megtekintése szükséges, mert ezáltal alkalmunk nyílik az összehasonlításra.

A szülőnek is jelen kell lennie, a döntést közösen kell meghozniuk, emellett a szülő, ha lehetséges, szorítkozzék csupán a tanácsadó szerepére. A nyílt napok rendezvényein ne elégedjünk meg az iskolát képviselő tanárok és az igazgató által önként elmondottakkal, tegyünk fel mi magunk is kérdéseket.

Mindenképpen hasznosnak bizonyulhat, ha folyamatában is megtekintjük az oktatást, ha megfigyelőként részt veszünk az órákon. Főként olyan órába hallgassunk bele, amely során nemcsak a tanár szakmai felkészültségéről alkothatunk képet, hanem a tanár és a diák közti kommunkiáció színvonala is lemérhető, tehát, hogy mennyiben eredményes a két fél párbeszéde.

Behatóbban érdeklődjünk a felvételi vizsgákról. Kérjük az előző évek felvételi vizsgái feladatlapjainak a megtekintését. Kérdezzünk rá:

– figyelembe veszi-e a középiskola a jelentkezők alapiskolában szerzett érdemeit

– mely esetben nem kötelező a felvételi vizsgákon való részvétel, milyen feltételek teljesítése mellett tekint el a középiskola a felvételi vizsgáktól

– sikertelen felvételi vizsga esetén melyek a fellebbezés feltételei.

Érdeklődjünk az iskola sikertelen diákjai és az eltanácsolások okai felől. Tegyük fel a kérdést:

– átlagosan hányan nem végzik el az adott középiskolát, milyen mértékű a szóródás

– a diákok hány százaléka nem felel meg az érettségi vizsgán, hányan kényszerülnek pótérettségi vizsgát tenni

– mely okok miatt tanácsolják el a diákokat.

Feltétlenül vegyük figyelembe a középiskolában folyó oktatás és nevelés színvonalát. Kérdezzük meg:

– milyen gyakran változik a tanári kar összetétele, milyen fokú a tanárok fluktuációja

– milyen felkészültségű tanárok oktatják az idegen nyelv és az információs technológiák tantárgyakat

– biztosított-e a diákok számára a számítógépes hozzáférés a tanítási órákon kívül is

– van-e lehetőség a külföldi tanulmányokra

– hogyan viszonyulnak az iskola pedagógusai a hátrányos helyzetű egészségkárosodott gyerekekhez, mennyiben jelent számukra nehézséget az oktatói és nevelői tevékenységük során a probléma kezelése.

Gondoljunk a jövőre is, érdeklődjünk az érettségi vizsgákról, azok menetéről és színvonaláról. Kérdezzünk rá:

– milyen eredményeket érnek el a diákok az érettségi vizsgákon

– hogyan segít az iskola a felkészítésben

– a végzettek hány százaléka adja be felvételi kérelmét valamely felsőoktatási intézménybe, szakosító iskolába, és a jelentkezők közül hányan felelnek meg a felvételi vizsgákon

– e tekintetben miben látja az iskola a siker, illetve a sikertelenség okait.

Győződjünk meg róla, hogy vajon a növendékek helytállnak-e a gyakorlatban. Fontos információ:

– a végzettek hány százaléka választja a munkát, illetve hányan folytatják a tanulmányaikat felsőoktatási intézményben vagy szakosító iskolában

– együttműködik-e az iskola olyan vállalkozásokkal, melyek potenciális munkahelyet biztosítanak a végzős diákok számára

– milyen perpektívával rendelkezik egy-egy adott szak.

Figyeljünk arra is, milyen körülményeket biztosít az iskola a gyerekek számára

– vannak-e az iskola diákjai között drog-, illetve alkoholfogyasztók, hogyan kezelik a tanárok ezt a problémát, milyen eszközökkel élnek a probléma megelőzésének az érdekében

– előfordul-e, és ha igen, milyen gyakorisággal a gyerekek közötti agresszió

– mit tesznek a tanárok az iskolai dohányzás ellen

–kínál-e az iskola valamilyen lehetőséget a diákok szabad idejének eltöltéséhez. (r)