Fontos döntés előtt álló fiatalok

#Somogyi Tibor illusztrációs felvételei El kell dönteniük, hogy valamilyen szakmát tanulnak-e, vagy inkább gimnáziumban folytatják a tanulmányaikat, és ezzel mintegy négy évre meghosszabbítják a kérdés eldöntésének lehetőségét. Alapvetően három középfokú oktatásintézmény-típus közül választhatnak az alapiskolák növendékei: felvételi kérelmüket gimnáziumba, szakközépiskolába, vagy szakmunkásképzőbe adhatják be. Míg a felvételi kérelem kitöltésére elegendő csupán néhány perc, az adott középiskola-típus kiválasztására ennél sokkal több időre van szükség. A döntést jelentősen befolyásolhatja a választható középiskolák rendkívül nagy száma. A jelenlegi kilencedikesek az iskolák által kínált továbbtanulási lehetőségek százával találják magukat szemközt. Az utóbbi években, vonatkozik ez főként a rendszerváltás utáni időszakra, már nem az jelenti a fő gondot, hogy a gyereket felvegyék valamelyik középiskolába, hanem inkább az, hogy minden tekintetben megfelelően döntsenek. A végzős diák csak abban az esetben dönthet helyesen, ha a szükséges információk birtokában minden körülményt fontolóra vesz.

A megfelelő középiskola kiválasztásához a kulcsot egyedül az jelentheti, ha a gyerek a szülei segítségével a lehető legtöbb információt begyűjti. Semmilyen közvetett módon megszerzett információk nem helyettesíthetik azonban a személyes tapasztalatból származó ismereteket, melyekre a szülők és a gyerekek elsősorban az iskolákban tartott nyílt napok során tehetnek szert. Az iskola megtekintése, a tanárokkal való beszélgetés megfelelő információkhoz juttathatja az érdeklődőket. A középiskola atmoszférájának közvetlen megtapasztalása sokkal meggyőzőbb érveket, illetve ellenérveket szolgáltathat a döntés során. A nyílt napok rendezvényeire ellátogató családok képet alkothatnak az intézményben oktató tanárok szakmai felkészültségéről, pedagógiai érzékéről, és a diákokhoz való viszonyáról.

A pályaválasztás során nem csupán a helyes iskolaválasztásra kell ügyelni, hanem arra is, hogy a választott szakma iránt van-e kereslet. Vagyis hogy mekkora esélye van annak, hogy a középiskolás, ha befejezte tanulmányait a szakmájában helyezkedhet el. Ha a diák gondos mérlegelés után választ a szakmák és különböző életpályák közül, elkerülheti, hogy karrierjét munkanélküliként kezdje. A felmérések egyébként azt igazolják, hogy a kilencedikesek többsége gimnáziumba jelentkezik, és a kersekedelmi akadémiát is nagyon sokan választják. Azok a gyerekek, akik szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben tanulnak tovább, elsősorban az autószerelő, pincér-szakács, elárusító, szabó és fodrász szakmákat választják. Ezekben a szakközépiskolákban is fontos, hogy ne csupán szakképzettséget nyújtsanak a diákok számára, tehát ne csak szűk körű szakmai ismereteket adjanak, hanem az általános műveltség és tudás megszerzését is elérhetővé tegyék. Mindez azért fontos, mert az utóbbi években jellemzővé vált, hogy az emberek többsége rövid időn belül több foglalkozást is kipróbál. A munkahelycsere pedig többirányú képzettséget és rugalmasságot feltételez. A szakmain kívül általános műveltséggel is rendelkező egyének átképzése kevesebb időt igényel, könnyebben váltanak szakmát, ezáltal pedig gyorsabban találnak állást. A szakközépiskolák tanítványai számára az egyoldalú szakirányú képzés tehát egyszerre jelent előnyt és hátrányt. A gimnáziumok esetében az átadott általános ismeretek túlsúlya jelent ugyanilyen problémát. Mivel a gimnáziumok némi túlzással egyetemifelvételi-előkészítőnek is felfoghatók, sok esetben bajba kerülhet az a végzős gimnazista, aki nem kíván továbbtanulni felsőoktatási intézményben. A gimnáziumi végzettségű csak nehezen találnak munkahelyet maguknak, mert nincs semmiféle szakmai képesítésük.

Bármilyen pályát választ a diák, döntését feltétlenül beszélje meg szüleivel, és mindenképpen kérje ki iskolai pályaválasztási tanácsadó véleményét is.