Gyengén teljesített az ipar és a kiskereskedelem is Kínában áprilisban

 A kínai statisztikai hivatal szerdán közölt adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 7,2 százalékkal nőtt, ami 2003 májusa óta a legalacsonyabb ütem. Elemzők 8,6 százalékos bővülésre számítottak a márciusi 8,5 százalék után. Tíz éve, 2009 óta először fordult elő, hogy csökkent a ruházati termékek forgalma, jelezve, hogy a kínai fogyasztókat egyre jobban aggasztja a gazdasági helyzet alakulása.

Az ipari termelés éves összevetésben 5,4 százalékkal nőtt áprilisban, szemben az elemzők által várt 6,5 százalékkal, illetve a márciusban mért, négy és fél éves csúcsot jelentő 8,5 százalékkal szemben. Kína exportja csökkent a globális kereslet gyengülésének hatására, illetve az amerikai pótvámok következményeként áprilisban, ráadásul az ipar új hazai és külföldi megrendeléseinek növekedése is nyomott maradt. Különösen jelentősen, közel 16 százalékkal csökkent az autógyártás, az autóeladások 14,6 százalékkal estek vissza éves szinten áprilisban.

Az állóeszköz-beruházások éves összevetésben 6,1 százalékkal nőttek az év első négy hónapjában. Elemzők 6,4 százalékot vártak az első három hónapban mért 6,3 százalékos növekedés után.

A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme a január-márciusban mért 6,4 százalékról 5,5 százalékra lassult az idei első négy hónapban, ami azt jelzi, hogy a szektor nehézségekkel küzd, dacára jegybank erőfeszítéseinek, amellyel igyekszik még több hitelt biztosítani a készpénzhiánnyal küszködő vállalatoknak.

Az adatsor egyik kevés pozitívuma az ingatlanpiaci beruházások növekedése: a márciusi stagnálás után áprilisban éves szinten 12 százalékos bővülést mértek. Ezzel együtt az új lakások iránti kereslet gyenge volt, híven tükrözve a gazdasági növekedés lassulását.

A meglepően jó, a gazdaság erősödésére utaló márciusi adatok után az áprilisi hónap arról tanúskodik, hogy a lendület elfogyóban van. A kínai fogyasztók elkezdték csökkenteni kiadásaikat, kezdve a mindennapi szükségletek kielégítését szolgáló termékektől az olyan nagy befektetésekig, mint az autóvásárlás.

A kiskereskedelmi forgalom gyengesége részben a romló foglalkoztatási helyzetből, valamint a kis- és közepes jövedelmű csoportok bevételeinek csökkenéséből adódik. A kínai vezetés célzott adócsökkentéssel vagy szubvenciókkal segítheti ezeket a csoportokat, ha a fogyasztást akarja a gazdaság stabilizálására használni - mutatott rá Nie Wen, a Hwabao Trust nevű sanghaji vagyonkezelő társaság közgazdásza, hozzátéve, hogy továbbra is bizonytalan, miként teljesít majd a kínai gazdaság, miután az Egyesült államok és a Kína közötti feszültségek újult erővel lángoltak fel, a globális kereslet pedig egyre jobban gyengül. 

A Citi amerikai multinacionális befektetési bank elemzői szerint az amerikai pótvámok 50 bázispontot vehetnek el a kínai gazdasági növekedés üteméből, 2,7 százalékkal csökkenthetik a kínai exportot, és 2,1 millió kínai munkahely veszhet oda. Ugyanakkor optimisták, továbbra is arra számítanak, hogy megállapodásra jut a világ két legnagyobb gazdasága kereskedelmi vitájuk rendezésének érdekében. A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató elemzői arra számítanak, hogy Kína bruttó hazai termékének (GDP) növekedési üteme 6,1 százalékra lassul egy elhúzódó viszály esetén. 

A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a gazdasági növekedés üteme a 6,0 és 6,5 százalékos sávba essen.