Folytatódik a flakonháború

Január elején lépett életbe a csomagolóanyagokról és a belőlük képződött hulladékokról szóló törvény. Ennek szükségességét nem is vitatja senki, a törvény az Európai Unió jogrendszere által megkülönböztetett négy csomagolóanyaggal, az üveggel, a papírral, a fémmel és a műanyaggal foglalkozva megszabja azok kötelező újrafeldolgozásának arányait. A keletkező hulladékmennyiség csökkentésének érdekében ezentúl törvény biztosítja a többször használatos palackok visszaváltását, az ehhez kapcsolódó kormányrendelet szerint a borospalack betétdíja 3 korona, a többi palacké 4 korona.

Az ádáz küzdelem amiatt tört ki, hogy a csomagolóanyagokkal kapcsolatos jogszabályok külön figyelmet szentelnek a kilencvenes évek eleje óta hazánkat teljességgel elárasztó PET-flakonoknak. A cél egyértelmű: ezt a leginkább feltűnő, a statisztikában ugyan kis részarányú, viszont hatalmas mennyiségű és a természetben nem lebomló hulladékot a lehető legnagyobb mértékben újra kell hasznosítani. A hírek szerint az újrafeldolgozás biztosított, gondot elsősorban a palackok begyűjtése jelenti. A legtöbb helyen ez a szeparált hulladékgyűjtés részét képezi, de a skandináv országokban általában betétdíjjal oldják meg a kérdést. A környezetvédelmi minisztérium nálunk az utóbbi megoldást választotta, ennek értelmében hamarosan – valószínűleg 3 koronás – betétdíjjal terhelik meg a PET-flakonokat, amit természetesen a visszaváltáskor megkapunk. Az elvárásokat is magasra helyezték, ezentúl a palackok legfeljebb egyötöde végezheti a szemétben (vagy ahogy általában történik, a bokrok alatt). A betétdíj bevezetését eredetileg szintén január elejétől tervezték, végül azonban októberre halasztották.

A kereskedők ugyanis egyáltalán nem örülnek annak, hogy még a PET-flakonok begyűjtése is a nyakukba szakad. Adrián Ďurček, a COOP Jednota elnöke szerint főként a parlamenti képviselőket szeretnék meggyőzni a törvény megváltoztatásának szükségességéről. Ha ez nem megy, akkor a kapcsolódó kormányrendeletet próbálják meg átalakítani, főként az újrafeldolgozás előírt arányát szeretnék csökkenteni. Hivatkozott Robert Nemcsics gazdasági miniszter támogatására is, de ezt a miniszter szóvivője részben cáfolta.

Ivan Štefanec, az üdítőitalokat és az ásványvizeket töltő cégek társulásának elnöke Miklós László környezetvédelmi miniszterhez intézett nyílt levelében szintén kifogásolta a betétdíjakat. Őket elsősorban az bántja, hogy bár az EU ezt nem követeli meg, nálunk külön nyilvántartást vezettek be a PET-flakonokból származó hulladékok követésére és a keletkező mennyiség 80 százalékának feldolgozását tűzték ki célul. Mivel ilyet a környező országok egyelőre nem vezettek be, attól tart, hogy a külföldi befektetők emiatt más országokat választanak.

Míg a kereskedők ellenállása érthető, addig a gyártóké kevésbé. Ők ugyanis tavaly óta minden legyártott vagy importált PET-flakon után díjat fizetnek a Reciklációs Alapba. Ez alól csak akkor mentesülnek, ha bizonyítják, hogy a flakonjuk nem a hulladékban végezte, hanem újrahasznosították azt. Vagyis a betétdíjas rendszer felállítása épp csökkenti a költségeiket. Tény az is, hogy eddig nem nagyon zavarta őket a befizetési kötelezettség, hiszen az alapból ilyen címen eddig csak a papírgyárak kértek vissza pénzt.

A Reciklációs Alap már ki is írta a pályázatot a PET-flakonok begyűj-tésével foglalkozó rendszerek támogatására. A kérvényezőknek biztosítaniuk kell a PET-flakonok elszállítását, aprítását, tárolását vagy feldolgozását, mégpedig úgy, hogy a rendszerük legkésőbb június végéig működőképes legyen. Az alap olyan cégeknek ad támogatást, amelyek ily módon 2007-re képesek lesznek a jogszabályokban szereplő évi 8 ezer tonna PET feldolgozására. A környezetvédelmi minisztérium egyébként már engedett eredeti elképzeléseiből. A PET-flakonok betétdíjának elhalasztásán kívül lemondott arról is, hogy a többrétegű csomagolóanyagok (például a Tetra Pack) számára megszabja a kötelező újrahasznosítás mértékét.