Felveszik a harcot a külföldi agrárbárókkal

„A földek tulajdonjogi rendezetlensége miatt az agárbárók több tíz-, sőt százezer hektárnyi területhez juthattak hozzá. Ennek véget kell vetni” – véli a Vidéki Platform, amely több agrárszervezettel együtt a földhöz való tulajdonjog rendezését alkotmánymódosítással akarja átültetni. A Vidéki Platformhoz csatlakozik a Szlovákiai Agrárkamara (AKS), a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), a Földtulajdonosok Szlovákiai Szövetsége, a Fiatal Gazdák Szövetsége, az Agrárvállalkozók és Családi Farmok Szlovákiai Szövetsége valamint a Magánerdő-tulajdonosok Regionális Uniója is. 

Alkotmánymódosítás 

„Idén januártól dolgozunk azon, hogy kiharcoljuk az alkotmánymódosítást, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy a hazai földek a szlovák állampolgárok tulajdonában maradjanak. Többször tárgyaltunk a politikai pártokkal és a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. Egyeztettünk a földművelésügyi miniszterrel, Gabriela Matečnával is” – erősítette meg lapunknak Lucia Gallová, a Vidéki Platform elnöke, aki derűlátó az alkotmánymódosítással kapcsolatban. A döntő szót azonban várhatóan a koalíciós tanács hozza meg. 

Többségben a dánok 

„A legutóbbi kimutatások szerint Szlovákiában 1,921 millió hektárnyi kihasznált mezőgazdasági földterület található. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara felmérése szerint nagyjából 100–150 ezer hektárnyi földterület lehet a külföldi állampolgárok kezében, akik között a dánok, hollandok, olaszok és kínaiak dominálnak” – mondta Gallová, azonnal hozzátéve, hogy az SPPK adatai a földművelésügyi tárca szerint nem teljesen mérvadóak, egyes kimutatások szerint ugyanis a gazdálkodás 90 százalékban bérbe adott földterületeken történik. 

Nagy a felfordulás 

A tulajdonjog rendezését a Szlovákiai Agrárkamara is támogatja. „Rengeteg példa van arra, hogy a gazdákról a helyi önkormányzatoknak sincs tudomása, sőt, gyakoriak az olyan esetek, amikor maga a tulajdonos sem tudja, hogy épp ki gazdálkodik a földjén. A kisebb parcellákkal rendelkező gazdákat a huzamosabb időre lekötött bérleti szerződések is jelentős mértékben fékezik” – mondta lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. 

Az Európai Bizottság (EB) már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú szlovák jogszabályok diszkriminálják a külföldiföldvásárlókat. Az EB szerint nem szabadna előnyben részesíteni a földvásárlásnál az adott ország állampolgárait. Gallová szerint így tisztában vannak vele, hogy az alkotmánymódosítási javaslatukkal kemény fába vágták a fejszéjüket. 

Nem félnek az EU-tól 

„Megértem az EB nyitott piaccal és liberalizációval kapcsolatos filozófiáját. Meggyőződésem szerint azonban különbséget kell tenni a hazai és külföldi vásárlók között, mert a föld nem egy klasszikus áru. Tudatosítjuk, hogy az alkotmánymódosítás nem elég. Ha azonban legalább ezt sikerülne elérnünk, óriási lépést tennénk meg a jogalkotás területén. Ám még akkor is vagy öt–hat fontos lépésre, törvénymódosításra lenne szükség” – véli a Vidéki Platform elnöke. (sus)