Félelem és rettegés a világpiacokon

Még alig fejezték be a szavazatok számlálását a brit EU-tagságról szóló népszavazáson, a brit gazdaság máris mélyütéseket szenvedett tegnap reggelre: 10%-os zuhanás után 31 éves mélypontra került a font árfolyama a dollárhoz képest és 7%-ot gyengült az euróhoz viszonyítva. Az egyik nagy hitelminősítő cég, az S&P már be is jelentette, hogy a brexit miatt leminősíti az ország kiváló adósbesorolását. Egyben példátlanul meredek ívben romlottak Nagy-Britannia államadós-kockázatimérőszámai. Az angol központi bank, a Bank of England már jelezte is, hogy mindent megtesznek, hogy elősegítsék a brit gazdaság stabilitását. Az angol pénzügyminiszter, George Osborne pár napja azt sem tartotta kizárhatónak, hogy brexit esetén fel kell függeszteni a londoni tőzsdén a kereskedelmet. De nem csak az angol fizetőeszköz és a tőzsde szenved: a főbb japán tőzsdeindexek is néha egészen meredek eséssel kezdték a napot. Tegnap hektikus kereskedésben, zuhanó indexekkel zártak a főbb nyugat-európai értéktőzsdék. Úgy tűnik, hogy bejött Soros György jóslata, aki pár napja megmondta, hogy „fekete péntek” jöhet a brit népszavazás után.  Sokkos állapotba kerültek a pénzpiacok a brit népszavazás eredményét látva, kérdés, hol lesz a zuhanás vége. Az olajár is zuhanórepülésben van, az arany viszont drágul – mint minden vészhelyzetben. Kétéves csúcsra szökött fel az arany ára, ára 8%-kal emelkedett, reggel a nemesfémet unciánként 1358,20 dolláron jegyezték az azonnali piacon. A font gyengülése a forintra is drasztikusan hatott: a csütörtöki 314–315 forint közötti árfolyamról azonnal 322 forint alá gyengült az euróval szemben a magyar fizetőeszköz, délutánra 316,5-re erősödött vissza. Ám a folyamat folytatódhat, és az euró is nyomás alá kerülhet.  Búskomor brit bankok  A brit bankszektornak komoly sokkot jelent a brexit: számos banknak kell majd az uniós központját áthelyeznie egy másik európai városba, mivel azt a jogukat, hogy brit központtal bárhol az EU-n belül szolgáltathatnak, el fogják veszíteni. Európában a Deutsche Bank és a Commerzbank is 10 százalék feletti eséssel nyit az előrejelzések szerint, ami már ennek a hatása lehet. London ugyanis azért is lehet jelenleg a világ egyik pénzügyi központja, mert egy 500 milliós piachoz van szabad hozzáférése. Enélkül sok banknak le kell majd lépnie az országból, ami nagy veszteséget jelent majd.  Sötét jövőkép  Hosszabb távon még ennél is rosszabb lehet majd a helyzet: David Cameron kormányfő bukása csökkenti annak az esélyét, hogy az új kormány az ízlésének megfelelő egyezménytkössönazEU-valazunió és az Egyesült Királyság jövőbeli viszonyával kapcsolatban. A kilépéspártiaktól legtöbbször arról a tervről lehetett hallani, hogy egyszerűen kössenek egy szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, a bevándorlást pedig egy ausztrálhoz hasonló pontrendszerrel korlátozzák. A szabadkereskedelemért cserébe azonban az unió általában szabad munkavállalást szokott kérni: ez a rendszer működik az EU és Norvégia, Izland és Liechtenstein között is. Az uniónak azonban aligha áll majd érdekében, hogy ezt a britek könnyedén letárgyalják, ráadásul a norvég modellhez az is hozzátartozik, hogy a kereskedelmi övezethez csatlakozó országátvesziazuniósszabályokatis, a kilépéspártiaknak pedig többek között ebből lett elegük.  A szabályok szerint két év alatt kellene összehozni a végső egyezséget, addig minden maradna a régiben. Az átmeneti időszak egyhangú tagállami döntéssel kitolható, de a francia fogadkozás nem sok jót ígér, ha kifutnának az időből. Így még elvileg az is lehet, hogy az EU ideiglenesen vámokat vezetne be és az Egyesült Királyság egymás ellen, bár ez senkinek nem tenne jót. A bizonytalanság viszont önmagában is elég lehet ahhoz, hogy mindkét félnek károkat okozzon.  Mibe kerül a briteknek?  Független, bár az ország uniós bennmaradásában érdekelt szervezetek gazdasági elemzései szerint a briteknek nagyon fájhat a kilépés. Egy OECD-jelentés szerint a kilépés jelentős üzleti bizalomvesztést és bizonytalanságot okozna, emiatt pedig 2020-ra 3%-kal lenne kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mintha bent maradnának. Hosszú távon pedig nem nagyon mérséklődne a kár: 2030-ig még a kutatás optimista verziója szerint is 2,7 százalék maradna a mínusz. A Nemzetközi Valutaalap még ennél is durvább visszaeséssel számol. A London School of Economics egy kutatócsoportja sem túl optimista, az ő elemzésük szerint a legjobb esetben is 1,1 százalékos gazdasági csökkenést jelent a kilépés, a pesszimista verzió pedig 3,1 százalékos mínusszal számol. Az angol kormány becslése szerint attól függően, hogy a kilépés után az európai piacokhoz milyen feltételek mellett tudnak majd a brit cégek hozzáférni, az EU nélkül a brit gazdaság GDP-je 2030-ra 3,8–7,5%-kal lehet majd kisebb annál, amekkora a tagság mellett lenne majd.  Csitít az európai jegybank  Az Európai Központi Bank (EKB) szükség esetén kész euróban és más devizákban biztosítani a megfelelő likviditást a piacokon – közölte tegnap a bank, miután a brexit felfordulást okozott a pénzpiacokon. „A brit referendumot követően az EKB szoros figyelemmel követi a pénzpiaci fejleményeket és állandó kapcsolatban van más központi bankokkal” – áll az EKB közleményében. A legfontosabb hír, hogy a nemzetközi devizapiacon nem volt összeomlás, bár volt jó pár nagyobb ugrás az árfolyamokban, voltak komoly mozgások, de a piacok összességében működőképesek maradtak – értékelték a brexit utáni azonnali helyzetet a német Commerzbank elemzői. A piacok most érzékenyebbek a rossz hírekre, mint szoktak lenni, továbbra is vannak kockázatok, de alapvetően már be is árazták a változásokat – közölték. Az elemzők szerint amikor olyan jelentőségű hírek vannak, mint a brexit, normális, ha ilyen kilengéseket lehet látni az árfolyamokban, éppen ezért a központi bankokon most nincs nagy nyomás, hogy azonnal beavatkozzanak. A brexit reálgazdasági hatásait más válságokhoz mérve, mint például a Lehman Brothers amerikai bank összeomlása 2008-ban vagy az EU déli tagországainak adósságválsága, ez nem olyan súlyos, így nem várható hogy az EU recesszióba süllyedjen pusztán emiatt – fejtették ki. A Commerzbank elemzői szerint az EU-nak is érdeke, hogy Nagy-Britannia hozzáférjen az unió közös piacához.  Nekünk is fájni fog  Róna Péter, a Nagy-Britanniában oktató közgazdász szerint a brexit világgazdaságra gyakorolt hatása még nem felbecsülhető, de a pénzpiacok már elkezdték beárazni a második és harmadik körös tagállamokat – a zloty és a forint gyengülése éppen ezt jelenti. Róna szerint a britek kilépésének direkt politikiai következménye az lesz, hogy az unió egybentartása mellett elkötelezett országok határozottabban fognak fellépni az euroszkeptikus tagállamokkal szemben. „Ezt érezhette előre Orbán Viktor, amikor az angol sajtóban bennmaradáspárti hirdetéseket jelentetett meg” – vélekedett a közgazdász. Mivel Nagy-Britannia volt és egy ideig még marad is a második legnagyobb befizető a közös uniós kasszába, a tagállamok között szétosztható összeg csökkenni fog. Ebből következően Magyarországnak és Szlovákiának is kevesebb jut – ennek folyományaként például Szlovákia uniós befizetése évi 63 millió euróval nőhet, vagy ha újradolgozzák a 7 éves közös költségvetést, akkor a korábban megállapított összegnél kevesebbet kapunk a közös kasszából. Ennek érezhető következménye lehet, ugyanis napjainkban a hazai, állami és önkormányzati beruházások mintegy 80%-át uniós forrásokból finanszírozzuk. Mivel a brit piac Szlovákia számára is fontos, ezért az átmeneti zavarok miatt az ország gazdasági növekedésének üteme is mérséklődhet, a Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint mintegy 0,4%-ot farag le növekedési ütemünkből a brexit.