Felejtsük el az olcsó élelmiszert

A világszervezet képviselője kiemelte, hogy az olcsó élelmiszert valószínűleg örökre el kell felejteni, de néhány kedvező terméshozamú év után, amikor újra feltölthetik a készleteket, már mérséklődhetnek az árak. Az ENSZ-képviselő rámutatott, hogy a magas élelmiszerárak miatt a világ több országában válsághelyzet alakult ki. Rövid távon nem várható teljes körű megoldás, a politikusoknak azonban cselekedniük kell .

Kadlečíková a válság okai között említette, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt jelentősen csökkentek a tartalékok még Európában is, az elmúlt 25 évben soha nem voltak olyan üresek a gabonatározók, mint most. A dráguló üzemanyag pedig nemcsak a termelést, de a szállítást is költségesebbé teszi, így emelve az élelmiszerárakat. A bioüzemanyagok térnyerése is az okok között szerepel, mivel az alternatív energiahordozók egy része a korábban élelmezési célra termesztett növényekből készül. A politikusok is felelősek a jelenlegi helyzetért, mert amikor cselekedniük kellett volna, nem tették meg. A mezőgazdasági befektetések mértéke a 80-as években évi 9 milliárd amerikai dollár körül volt, az összeg a 90-es évek végére 5 milliárdra csökkent.

Az ENSZ szakosodott szervezete, a FAO már 2002-ben figyelmeztette a döntéshozókat a problémákra: a Világélelmezési csúcstalálkozó – öt év után elnevezésű konferencián azt ajánlotta, hogy az országok növeljék a mezőgazdaságra fordított pénzt. A mezőgazdasági befektetéseknek ugyanis csak hosszú távon lesz mérhető hatásuk – hangsúlyozták már akkor a szervezet szakértői. A jelenlegi helyzetet részben az idézte elő, hogy az elmúlt években világszerte elhanyagolták a mezőgazdaságot, a szektor gazdasági támogatottsága nem stabil és nincsenek hosszú távú agrárstratégiák sem. Nem kiegyensúlyozott a mezőgazdasághoz kötődő politikai, szociális és gazdasági környezet – mutatott rá Kadlečíková. A válság hátterében pénzügyi, kereskedelmi támogatási problémák is állnak: amíg az OECD országaiban jelentős az agrártámogatás, addig a fejlődő országokban erre nincs lehetőség. A világpiaci folyamatok a világ szegény országait még szegényebbé tehetik.

Biztató jelek már most is vannak: a világpiaci árak az elmúlt hónapokban már csökkentek és jó termelési eredmények várhatóak ebben az évben. Ennek hatását azonban valószínűleg csak később érzik meg az emberek. Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban nagy lehetőségek rejlenek a globális élelmezésbiztonság javulása szempontjából. Ezekben az országokban 23 millió hektár olyan mezőgazdasági terület van, amelyet korábban kivontak a termelésből. Az élelmiszerárak letörését is segítené, ha ebből legalább 10-13 millió hektárt újra bevonnának a művelésbe – hangsúlyozta Mária Kadlečíková.

Az Európai Uniónak is nagy szerep jut a válság megoldásában: a közösségnek ösztönöznie kell a mezőgazdasági befektetések növelését, a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) pedig kedvezőbb vámszabályokat kell kialakítania a fejlődő országokban kialakult válsághelyzetek megoldásáért és az esetleges migráció elkerüléséért. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szárazság- és fagytűrő, a betegségeknek jobban ellenálló növényfajták termesztésére, a talaj rehabilitációra és a vízgazdálkodásra. Emellett rövid távú megoldásként szociális támogatásokkal és infrastruktúra-fejlesztésekkel kell segíteni a vidéket és a vidéken élőket. A kormányok már reagáltak az azonnali humanitárius segítségnyújtásra történő felszólításokra és a hosszú távú mezőgazdasági segítségnyújtást szorgalmazó felhívásokra – mondta a szakértő.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár május elején kérte fel az állam- és kormányfőket arra, hogy vegyenek részt a FAO júniusi csúcstalálkozóján és segítsék új ötletekkel az élelmezési válság megoldását. A világszervezet akciócsoportot hozott létre a probléma kezelésére. Az ENSZ szerint a problémát azért is sürgősen meg kell oldani, mert az élelmiszerválság már százmillióval növelte a világban azoknak az embereknek a számát, akiket éhezés fenyeget. (MTI, s)