Európában romlott a hangulat

Az elmúlt év gazdasági helyzetével kapcsolatban a megkérdezettek 63%-a vélekedett visszaesésről. Ez 3%-kal több, mint novemberben, igaz közel 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Kezd elszállni az optimizmus a jövőt illetően is. Míg korábban a válaszadók több mint a fele bízott abban, hogy az elkövetkező 12 hónap során a gazdasági helyzet javulni fog, már második hónapja ez csak 48%-ot mutat. Egyre erősödik azok aránya, akik nem várnak változást (31%) javulásban pedig csak 13% reménykedett.

A tavalyi év egyik nagy eredménye az alacsony infláció volt, hiszen az utolsó öt hónapban gyakorlatilag nem emelkedtek az árak, az éves emelkedés pedig 6,5% volt. Ez tükröződött a lakosság véleményében is, hiszen még soha nem történt meg, hogy mindössze 22% számolt volna be jelentős áremelkedésről az elmúlt egy év során. Sőt, első alkalommal történt meg, hogy az enyhe áremelkedésről beszámolók aránya (37%) meghaladta a közepes inflációt érzékelőkét (33%). A jövőt illetően a legtöbben (56%) változatlan helyzetre számítottak. Minden ötödik válaszadó az infláció gyorsulásától tartott, viszont szinte senki sem várta az árak csökkenését. Viszonylag optimista vélemény alakult ki a munkanélküliség perspektívájáról: 52% számított a mutató további növekedésére, ez a tavalyi év legalacsonyabb adata; 33% szerint nem lesz lényeges változás, 10% pedig csökkenésre számít.

Érdekes jelenség, hogy már hónapok óta a háztartások anyagi helyzetének vizsgálata adja a leginkább optimista eredményeket. Egy évre visszamenőleg a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta csak, hogy a háztartása anyagi lehetőségei romlottak, ez már egészen megközelítette a változatlan helyzetről beszámolók arányát (39%). 15 százalék, azaz minden hetedik válaszadó pedig a helyzet javulását érzékelte. A jövőt, vagyis az elkövetkező 12 hónapot illetően a helyzet már tavaly május óta változatlan: 42% nem várt lényeges változást, 37% rosszabb helyzetre készült, 14% viszont jobbat várt. Nincs lényeges változás a takarékoskodási lehetőségek tekintetében sem: a háztartások egynegyede veszteséggel gazdálkodott, 40%-a nullszaldós volt, 35% esetében viszont a bevételek meghaladták a kiadásokat. A helyzet a jövőt illetően is hasonló, a megkérdezettek negyede számít arra, hogy képes lesz spórolni. 73% viszont nem számít erre, ami a kedvezőnek számító 67%-os novemberi adathoz képest viszonylag komoly visszaesést jelent.

Az Európai Unió statisztikai rendszere négy indikátor alapján (a gazdaság, a munkanélküliség, a háztartások anyagi, illetve megtakarítási lehetőségeinek alakulása az elkövetkező 12 hónap során) lehetővé teszi a tagországok és a tagjelölt országok fogyasztói hangulatának összehasonlítását. A decemberi szlovákiai mínusz 28-as érték mindössze néhány tizeddel tért el a novemberitől, ami a legpesszimistább jelölt országok közé sorolta be hazánkat. Novemberben a legjobb hangulatot Lettországban (0 index) és Csehországban (-4) tapasztalták, Magyarország folyamatosan javuló hangulattal, mínusz 16 ponttal a harmadik helyen végzett. A jelölt országok listáját mínusz harminc pont alatti eredménnyel Bulgária, Ciprus és Lengyelország zárta. Egyre rosszabb a hangulat az EU tagországokban. A mínusz 12-re sikerült novemberi uniós átlag több mint tíz ponttal rosszabb az áprilisinál. A finneken (6) és a dánokon (7) kívül mindenütt a peszszimizmus az uralkodó. A hagyományosan elégedetlen országok, Portugália (-30) és Görögország (-25) mellé felsorakozott Franciaország (-20). Figyelemreméltó az április óta 24 pontot eső belga és a 19 pontot eső német hangulatváltozás. A keleti bővítés felé nem túl nagy bizalommal tekintgető osztrákok viszont a mínusz 1 pontos eredményükkel magasan az uniós átlag felett voltak.