Emberek ezrei kerülnek utcára a tejválság miatt

A szakmai szervezetek gyors fellépést követelnek, a földművelésügyi tárca azonban nem sieti el a segítségnyújtást: egyelőre azon gondolkodnak, hogy kinek dobjanak mentőövet, és kit hagyjanak megfulladni. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) a tejágazatban kialakult rendkívül súlyos helyzet orvoslására válságstábot hozott létre, amely először május 25-én ül össze. Milan Semančík az agrárkamara elnöke szerint az ágazatban már jelenleg is kritikus a helyzet, az elkövetkező időszakban pedig további romlásra számíthatunk. Az áldatlan állapotot szerinte az uniós tejkvóták tavalyi megszüntetése, az orosz élelmiszerstop, valamint a hanyatló kínai kereslet váltotta ki. „Nem szabadna megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a szlovákiai mezőgazdaság még a környező országokhoz képest is jóval kevesebb támogatáshoz jut” – tette hozzá Semančík. Elbocsátások várhatókAz agrárkamara számításai szerint a kialakult válság miatt csak a szlovákiai tejágazatban mintegy 3300 alkalmazott veszítheti el munkahelyét. A tejtermelésben jelenleg több mint 6 ezer alkalmazottat tartanak nyilván, a tejfeldolgozó ipar pedig háromezer dolgozót jegyez, s ehhez még további ezer olyan dolgozót kell hozzászámítani, akik valamilyen módon hozzájárulnak a tejfeldolgozáshoz. „Tízezer ember munkahelyéről, sorsáról van szó” – hangsúlyozta az SPPK elnöke. A válság azonban már az elmúlt időszakban is súlyos következményekkel járt. Míg tavaly az első negyedév végén a tejágazatban 525 őstermelőt jegyeztek, idén már csak 468-at. Veszteséges termelésA nyers tehéntej literenkénti felvásárlási ára Szlovákiában 25,9 cent, ami a 2014-es februári értékesítési árnál 10 centtel kevesebb. Az előállítási ár ugyanakkor 40 cent körül mozog. „A szlovákiai piacon azonban vannak olyan termelők is, akiknek a felvásárlók mindössze 16–18 centet fizetnek egy liter nyers tehéntejért. Ráadásul májusra és júniusra sem jobbak a kilátások. A felvásárlási ár további 2 centtel csökkenhet” – véli Semančík. Csak összehasonlításképpen: a gazdaságilag katasztrofális helyzetben levő Görögországban 39,9 cent egy liter tej felvásárlói ára. Finnországban 37,7, Olaszországban 33, Ausztriában 31,7, Spanyolországban 29,4, Dániában 29,3, Hollandiában 28,5, Portugáliában 28, Franciaországban 27,96, Németországban 27,31, Romániában 27,29, Bulgáriában pedig 27,31 centet fizettek a gazdáknak egy liter nyers tehéntejért. „A helyzet így szinte egész Európában súlyos, hiszen 40 cent alatt egyszerűen nem lehet előállítani egy liter tejet, erre nem képesek sem a németek, sem a franciák” – vallja Alexander Pastorek, az SPPK alelnöke, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének az elnöke. A kérdés csak az, hogy az egyes országokban milyen támogatásra számíthatnak a termelők az állam részéről. Itt a megoldásAz SPPK az államtól literenként 5 centes támogatást kér a tejre, amihez nagyjából 43 millió euróra lenne szükség. A kamara további javaslata, hogy vonjanak be hatszáz tonnányi tejet az állami tartalékalapba, valamint humanitárius segítségnyújtásként 1700 tonnányi tejet vonjanak ki a hazai piaci forgalomból, s a jelzett mennyiség nagy részét szállítsák Ukrajnába. Semančík szerint hosszabb távon megoldást jelentene, ha az üzletláncok besegítenének a szlovákiai előállítású tej és tejtermékek forgalmazásába. „Ígéretet már kaptunk, és remélem, hogy ez megvalósul” – mondta az SPPK elnöke. Az SPPK további elképzelése a tejválság problémáinak a megoldására egy állami áruforgalmi-keresleti csatorna létrehozása. Ennek a lényege az, hogy az egyes minisztériumok, valamint azok alárendelt intézményei elsősorban a hazai gyártmányú élelmiszereket vásárolnák. A szaktárca nem sietA szakmai kamara javaslataira rögvest reagált a földművelésügyi tárca. Michal Feik, a minisztérium sajtóosztályának a munkatársa jelezte, hogy az agrártárca nem megy bele az összes szlovákiai tejtermelő támogatásába. „Azt javasoljuk, hogy azokat a termelőket támogassuk, akik képesek magasabb hozzáadott-értékű tejtermékeket előállítani és a gyártótechnológiák korszerűsítésébe fektetnek be” – jegyezte meg Feik. Szerinte a minisztériumban létrehoztak egy munkacsoportot, amely figyelemmel követi a tejválság alakulását. Milliós kiesésekA szakemberek szerint a tejágazat megmentésével az állam anyagilag sem járna rosszul, hiszen ha a tejtermelők harmada csődbe menne, az jelentős kieséseket jelentene az állami költségvetésnek. „Mintegy 32 millió eurós lenne az éves mínusz a költségvetésben. Ebből 19,4 millió eurónyi kiesés abból keletkezne, hogy a munkaadók és a dolgozók nem fizetnének különböző elvonásokat, 12,7 milliót pedig az államnak kellene kifizetnie a munkanélküliekért, akik korábban a tejágazatban dolgoztak” – vallja Pastorek.