Elúsznak az uniós pénzek?

Szlovák sajtóhírek szerint Brüsszelben Csáky Pál tudtára hozták, hogy Szlovákia „a legkevésbé felkészült” az EU-források befogadására. A Pravda a tárgyaláson készült jegyzőkönyv jellegű dokumentumra hivatkozva azt állította: Luis Riera, az Európai Bizottság vezérigazgatója tolmácsolta elégedetlenségét az EU-alapokért felelős szlovák miniszterelnök-helyettesnek. „Szlovákia ugyan a legközelebbi napokban kiírhatná a pályázatokat a konkrét projektumokra, ha egyezségre jutott volna a prioritásokról” – idézi a lap a bizalmasnak nevezett dokumentumot, mely szerint Brüsszel két szlovák operációs programot is használhatatlannak minősített és kénytelen volt azokat átdolgozásra visszaadni. Hasonló gondokkal küszködik Budapest is. A Népszabadság úgy tudja: ötletek és használható pályázatok híján megeshet, hogy Magyarország egy fillért sem fog kapni Brüsszeltől. Érvként említi, hogy e hét végén jár le az a határidő, amíg az önkormányzatok, kistérségek beterjeszthették konkrét pályázati ötleteiket, vagyis azt, hogy hol, milyen fejlesztésre vennének igénybe uniós forrásokat. A lap értesülései szerint eddig mindössze 50 pályázat érkezett, bár az illetékesek arra számítanak, hogy a pályázatok özöne – az adóbevallásokhoz hasonlóan – az utolsó napokban indul meg. Azt azonban Veress József, az EU-támogatások Hivatalának alelnöke sem tartja valószínűnek, hogy a pályázatok száma eléri a 600-650-et. Pedig az uniós csatlakozás után Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg körülbelül ennyi projekt megvalósítását tenné lehetővé. Magyarország 2004 és 2006 között 1200–1500 milliárd forintnyi támogatásra számíthat(na) a szegényebb térségek felzárkóztatására létrehozott uniós strukturális és kohéziós alapokból. A pénzt Brüsszel az úgynevezett nemzeti fejlesztési tervre adja: ennek a több évre szóló fejlesztési tervnek a nemzeti sajátosságokat és az unió által előírt irányelveket is figyelembe kell vennie. A magyar NFT-t március végén adták át Brüsszelben, és hamarosan megkezdődnek róla a részletes tárgyalások. A Népszabadság nem hivatalos információkra hivatkozva úgy tudja: Michel Barnier regionális biztos a jövő héten azzal fog előállni, hogy kurtítsák meg az új tagoknak „kialkudott” pénzkeretet, mert úgysem tudják majd felhasználni. „Erre sajnos van is esély – összegzi a lap. Bár a konkrét pályázatokat az itthoni hatóságok bírálják el, de mindenről el kell számolniuk az unió felé. Ha nincs jó pályázat, nincs pénz sem.” A lap szerint ezen a téren drámai a helyzet Magyarországon: még a húsz-harmincezres városokban is alig találni olyan embert, aki meg tudna írni egy pályázatot. Gondban vannak az egyetemek és az önkormányzatok is: sokan eleve nem is próbálkoznak, mondván, hogy ehhez nem értenek, vagy képtelenek előteremteni az úgynevezett társfinanszírozáshoz szükséges önrészt. Vannak olyan térségek, ahol elterjedt, hogy eleve csak a kormánypárti polgármesterek pályázatát fogják elfogadni, így felesleges próbálkozni. Állítólag nem készült még el a kormány által jóváhagyott tanácsadók, tehát azok listája sem, akik majd a végső pályázatok kidolgozásában segítenek. Egyes előrejelzések szerint már az is jó eredménynek számít, ha Magyarország az első évet nullszaldóval zárja: ehhez az uniós pénzek 30 százalékának felhasználására van szükség.

Prágában már ugyan elosztották a költségvetési és EU-pénzeket a községeknek és régióknak, ám amint azt a cseh sajtó – számvevőszéki ellenőrzésekre hivatkozva – megszellőztette, helytelenül. Az egymilliárd cseh koronát és hárommillió eurót ugyanis elsősorban a szegényebb, hátrányos helyzetű térségeknek kellett volna kapniuk. Ehelyett a cseh hivatalnokok más térségeknek is juttattak pénzt a szűkös keretből, nem követelték meg a kedvezményezettektől a végelszámolást. A Hospodářské noviny úgy tudja, ennek köszönhetően több helyen nem volt közbeszerzési eljárás és pazarlóan bántak a kapott kerettel. (gyor)