Ellehetetlenített szlovákiai földigénylők

SUSLA BÉLA

Készült egy törvénymódosítás a kis- és középvállalkozások fellendítésére, ezen kívül pedig készül az ifjú, kezdő mezőgazdasági termelők számára egy jogszabály a földbérléssel kapcsolatban. A két jogszabályt külön-külön kell taglalni.

Így van. Rögvest az elején tisztázni kell, hogy a január elejétől érvényben lévő jogszabály nem a fiatal, kezdő mezőgazdasági termelőknek nyújtandó támogatásokkal foglalkozó törvénymódosítás. Idén lejár a Szlovák Földalap bérleti szerződéseinek csaknem 75 százaléka. Véleményem szerint itt az ideje más alapokra helyezni a játékszabályokat, és konkrétan meghatározni, hogy ki gazdálkodhat az alap tulajdonában levő földterületeken. A földművelésügyi minisztérium által felvázolt koncepciót jónak tartom olyan értelemben, hogy valóban újra meg kell erősíteni a kis- és középgazdaságokat, a családi vállalkozásokat. A problémát abban látom, hogy a földhöz való juttatás az elfogadott törvénymódosítás alapján a gyakorlatban kivitelezhetetlen, mivel nem nagyon lesz kitől visszavenni a földet. A törvény értelmében 100 hektár alatt nem lehet elvenni senkitől a bérelt földet, legyen akár 5 ezer hektárnyi összterülete a gazdálkodónak.

Tehát az összterületen van a hangsúly, amire a laikus nem figyel oda?

Egyértelműen. Ezzel a jogszabályt nem kellő alapossággal áttanulmányozók egyáltalán nincsenek tisztában. Nagyon egyszerű példát hozok fel a probléma szemléltetésére. Ha a mezőgazdasági cég 5 ezer hektárnyi területen gazdálkodik, és ebből ezer hektárnyi a földalaptól bérelt területe, akkor a bérelt ezer hektárból elvesznek tőle 8 százalékot. Még akkor is marad neki jócskán, ugye?! A földbérlésről szóló jogszabály-módosítás kiköti, hogy az 1500 hektár felett gazdálkodóktól maximálisan 10 százalékot lehet másnak adni, azaz 150 hektárt. Függetlenül attól, hogy a vállalkozó mekkora összterületen gazdálkodik. A törvény tulajdonképpen nagyon cselesen van megfogalmazva. Van persze egy másik magyarázat is, ez pedig a dilettantizmus. Lehetővé teszik ugyan, hogy elvben földhöz juthassanak a gazdálkodni szándékozók, ezzel párhuzamosan azonban ellehetetlenítik ennek a gyakorlati megvalósítását.

Ön diszkriminatívnak nevezte a jogszabály bizonyos részeit. Konkrétan melyekkel lehetnek gondok?

Véleményem szerint az a rész diszkriminatív, amely leszögezi, hogy csak azok kérvényezhetnek bérbe területeket a földalaptól, akiknek már van érvényes bérletük. Magyarán, ha van pénzem, és gazdálkodni akarok, ezt akkor sem tehetem meg az említett jogszabály értelmében. A földalap azt is kéri, hogy a kisgazda pontosan határozza meg a parcellaszámot, -számokat, melyre, melyekre esetleg igényt tart. A törvény lényege az, hogy állami támogatást biztosítson a kis- és középgazdáknak, eleve ki vannak zárva a körből a kezdő vállalkozók. A bérleti szerződésben a gazdának köteleznie kell magát arra, hogy tevékenysége egyrészt a speciálisnövény-termesztésre összpontosul, vagy pedig meghatározott időn belül hektáronkénti átlagban eléri a 0,3-as szintű nagyállat-egységet (VDJ/ha). Ez az érdeklődő igénylőre ugyan vonatkozik, viszont akitől nem vehetik el a földet, annak nincs ilyen jellegű leterhelése. Lehet akár 5 ezer hektárnyi területe, elég, ha van tíz sertése. Nagy hiányossága a törvénynek, hogy ez a leterhelés nincs arányosan megfogalmazva.

A földművelésügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy Szlovákiában a nagyvállalatok kezében összpontosul a mezőgazdasági földterület. Ön hogyan látja, milyen arányban kellene részesedniük a kis- és közepes vállalatoknak az agrártermelésben?

A kis- és középgazdáknak egyértelműen 50 százalék felé kellene kerülni a megművelt területek arányát tekinte. Szlovákiában – és a mezőgazdaságra ez hatványozottan vonatkozik – hiányzik a kreatív foglalkoztatottság. Gondolok itt a hajnali kelésre, az állatok reggeli etetésére, gondozására, mindennapos törődésre az állatállománnyal. Ez hiányzik a nagytermelésből. Meg természetesen azt is kifogásolom, hogy az agrártermelésben is csak a haszon a kulcsszó. A kisgazdában van egyfajta büszkeség, a vidék mindig specifikus volt, a támogatási pénzt itt kell megkapni és megtartani. Ezzel pedig sikerülne megtartani a vidéki élet értékeit is, amelyeket nem lehet pénzben kifejezni. Egyébként a fiatal gazdáknak is készül egy uniós projekt, ez a most részletezett törvénytől teljesen független. Az ezzel kapcsolatos felhívás konkrét formája a tavasz folyamán kerülhet nyilvánosságra. Az érdeklődőknek azért azt tanácsolom, hogy kérvényüket mindenképpen adják be, és hat hónap múlva a parlamentben benyújtjuk a mostani jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot.