Egyre több hitelt veszünk fel

A nyugati országrészben sorra épülnek a lakóparkok. A bankok már óvatosabban finanszírozzák az ingatlan-beruházásokat.Peter Žákovič felv.A jegybank szerint a hazai kereskedelmi bankok többségének továbbra is elegendő forrás áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a hosszabb futamidejű hiteleket is finanszírozhassák. Ennek köszönhetően továbbra sem kell attól tartanunk, hogy a világméretű hitelválság Szlovákiába is begyűrűzik. Ugyanakkor már az itteni bankok is egyre óvatosabbak a nagyobb ingatlanpiaci beruházásokat illetően. A nagyobb ingatlanberuházások hitelezésével kapcsolatos óvatosság a bankok részéről egyelőre nem jellemző a lakossági kölcsönök esetében, amit az elemzők azzal magyaráznak, hogy az ország gazdasági teljesítményének a javulása a háztartások bevételein is érezhető. Az elemzők többsége ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugat-európai bankok a hitelválság miatt az esetek nagy részében a lakossági hitelek felvételén is szigorítottak.

Szlovákiában a bankok nagy része kevésbé használja ki a progresszívebb jelzáloghitelformákat, amelyek a kezdeti alacsonyabb törlesztő részleteknek köszönhetően nagyobb pénzösszeg felvételét teszik lehetővé. Épp az amerikai hitelválság miatt azonban a hazai bankok az elkövetkező években még ennél is óvatosabbak lesznek – állítja Róbert Prega, a Tatra banka elemzője. Ugyanezzel magyarázható, hogy a jövőben nem számíthatunk a bankok által kínált jelzáloghitelek felső határának és a hitelkamatoknak a változására sem. Ez utóbbiak jelenleg 6 százalékpont körül mozognak. Alexander Zavacký, az AAABYTY.sk ingatlanügynökség ügyvezető igazgatója szerint a bankok közötti konkurenciaharc nem teszi lehetővé a jelentősebb változásokat. Mindezt az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) szóvivője, Miloš Blanárik is megerősítette. Szerinte az olyan nagyobb projektek esetében, mint az Eurovea lakópark a PSS nem tervez különlegesebb támogatásokat. Hozzátette azonban, hogy az ügyfeleik a lakás-takarékpénztáron keresztül az ilyen luxuslakások finanszírozását is megengedhetik maguknak. Martin Lazík, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek Szövetségének a főtitkára szerint a bankok közötti konkurenciaharc révén a jelzáloghitelek kamatai egyelőre a lakosság széles rétegei számára is elfogadható szinten mozognak. Hosszabb távon a kamatok szempontjából a világpiaci események lesznek a meghatározóak, az elkövetkező időszakban ugyanis a pénzintézetek nagy valószínűséggel drágábban vehetnek fel kölcsönt.

A lakosság hitelfelvételi kedvét jelentős mértékben befolyásolhatja az euró jövő évi bevezetése is, a bankok ugyanis várhatóan nagyobb összegű kölcsönöket nyújthatnak majd. Ugyanakkor a lakosság is mind magasabb összegű hiteleket vehet fel, hiszen az elkövetkező időszakban az átlagbérek további növekedésére és a munkanélküliség csökkenésére számíthatunk. A lakosság az idei első negyedévben 35 milliárd koronás (1,094 milliárd euró) hitelt vett fel a bankoktól valamint a hitel- és lízingtársaságoktól. A pénzügyminisztérium elemzése szerint a legolcsóbb hitelek kamata 8 százalék körül mozgott, néhány hiteltársaság 50 és 200 ezer korona (1562-6250 euró) közötti kölcsönéért azonban a hitelt felvevők akár 400 százalékos kamatot is fizettek. Épp ez utóbbiak miatt a kormány szeretné megszabni a hitelkamatok felső határát, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy az egyes hitelfajták számára azonos határt szabnak, vagy más-más koefficiens alapján számítják át a felső határértékeket. A hitelplafont a bankoknak idén júliustól kellene figyelembe venniük a kölcsönök folyósításánál. (mi, hn, s)