Egyre kevesebb gyártó marad

Róbert Straka, a Szlovák Cukoripari Szövetség (SCS) főtitkára szerint a feltételezett koncentrációra rövid időn belül aligha kerül sor. Becslése szerint 4–5 éven belül valósul meg, tehát mindenképpen átnyúlik majd a csatlakozás utáni évekre. „Minden attól függ, hogy Brüsszel milyen cukorkvótát hagy jóvá számunkra” – nyilatkozta lapunknak a szakember. Ugyanakkor nem titkolta, hogy az eddig nyilvánosságra hozott kvótatervezet – 189 ezer tonna „A” cukor és 20 ezer tonna „B” cukor – összhangban van a cukorpiaci részvevők várakozásaival. A probléma csak abban van, hogy ezt a mennyiséget az EU-országaiban akár egy cukorgyár is ki tudja termelni. (A tizenötöknél összesen 135 répafeldolgozó gyár működik, ezek mintegy 14,5 millió tonna cukrot állítanak elő. Egy cukorgyárra tehát átlagosan 110 ezer tonna cukor jut, ugyanakkor például Görögországban az egy cukorgyárra eső átlagos kitermelt mennyiség 60 ezer tonnára jön ki.)

Róbert Straka sem meri megjósolni, hogy Szlovákiában hány cukorgyár marad. Tény, hogy a hazai öt gyár három külföldi társaság kezébe van, mindegyik megközelítőleg egyharmados piaci részesedést tudva magáénak. A hazai répafeldolgozók közül a dunaszerdahelyi Eastern Sugar Slovensko (volt Juhocukor) a legkorszerűbb, napi megközelítőleg 6 ezer tonnás feldolgozási kapacitásával messze megelőzi szlovákiai versenytársait, azonban EU-s viszonylatban ez még nagyon kevésnek számít. Cukoripari szakértők találgatása szerint feltételezhető, hogy a WORD-csoport hosszabb távon már csak a Trenčianská Teplá-i gyárát fejleszti majd, a Nagyszombat belvárosában található feldolgozó üzemet pedig – az előző üzem kapacitása növelésének arányában – lassan leállítja. Ám mivel a kapacitásnövelés költséges beruházásnak számít, úgy a bezárásra sem kerülhet sor egyik napról a másikra. Nagy kérdőjel, hogy az Agrana-csoport, amely szintén két gyárat üzemeltet nálunk, éspedig a szeredit és a rimaszombatit, meghagyja-e mind a két részlegét. Szakértői becslések szerint erről is csak később döntenek majd. Szlovákiához hasonló változások véghezmentek már Magyarországon és Csehországban is, az előbbiben például tizenkettőről hatra csökkent a cukorgyárak száma, 8 ezerről 800-ra zsugorodott az állandó foglalkoztatottak létszáma. Jó összehasonlítási alapnak számít Ausztria, ahol a magyarországihoz hasonló cukormennyiséget (megközelítőleg a szlovákiai fogyasztás duplája) három gyárban állítják elő. Teljesen más a helyzet Lengyelországban, ahol e ágazatban vajmi kevés történ: még jelenleg is 78 cukorgyár üzemel 34 ezer főt foglalkoztatva, miközben az ország cukorfogyasztása az osztrák cukormennyiség ötszörösére tehető, kvótatervezete pedig 1,6 millió tonnára rúg. Az iparág nélkülözhetetlen transzformációja tehát óriási szociális feszültségeket eredményez majd, ami nemcsak Varsónak okoz komoly fejfájást. (Ez egyébként kiderült a minapi kétnapos pozsonyi szakkonferencián is, amely azt vizsgálta, hogy milyen hatással lesz az uniós csatlakozás a 10 társult ország cukoriparára.) A változtatásokat előbb-utóbb Varsónak is véghez kell vinnie, ha komolyan gondolja az uniós csatlakozást és nem akarja a cukorral megkeseríteni életét. Északi szomszédaink sem ringathatják magukat abban a reményben, hogy a tizenötök majd miattuk változtatnának a hatvanas évek végétől működtetett cukorpiaci rendszerükön, amely a folyamatos piaci egyensúlyra épít. Annál is inkább, mert az EU-ban a termelői és feldolgozói egymásrautaltság miatt erős és befolyásos cukorlobbi alakult ki, amelynek például sikerült azt is megakadályoznia, hogy a WTO-megállapodás, illetve az Agenda 2000 bármilyen lényegi változást kezdeményezzen a rendszerben, amely mellesleg önfinanszírozó, azaz Brüsszelnek egyetlen eurócentet sem kell költenie rá a közösség költségvetéséből. A másik végletnek a tíz csatlakozni kívánó országok közül Szlovénia számít, itt mindössze egy cukorgyár állítja elő az ország cukorszükségletét.

Cukorpiac az unióban és a társult tagoknál

Ország cukorgyárak cukorkvóta foglalkoztatottak

száma száma

EU 135 14,5 38

Lengyelország 78 1,6* 34

Magyarország,Csehország, Szlovénia, Szlovákia 25 1,4* 4,5

Jelmagyarázat: * egyelőre csak javasolt mennyiség

A cukorkvóta millió tonnában, a foglalkoztatottak száma ezer főben értendő. (Forrás: SCS)