Négy égtáj külpolitika a szomszédokkal: csak a szlovák-magyar kapcsolatok javultak

Tudatos stratégiát a szomszédságpolitika terén nehéz felfedezni. A kormány külpolitikai dokumentumai és célkitűzései nem kimondottan a szomszédos országok viszonylatában határozzák meg Szlovákia céljait. A 2023-ban bemutatott kormányprogramban szerepel a Visegrádi négyek hatékony és kölcsönösen előnyös formáinak a fejlesztése, de ez a kezdeményezés a tagországok belső ellentétei miatt az utóbbi időben passzív. Utoljára elnöki szinten találkoztak a visegrádi négyek novemberben, a következő kormányfői egyeztetés valószínűleg jó darabig várat még magára.

A szeptemberben elfogadott, a négy égtáj doktrínát meghirdető külpolitikai memorandum még említés szintjén sem foglalkozik a V4-ekkel, sem pedig a szomszédos országokkal. 

A gyakorlatban így az együttműködést leginkább az befolyásolja, miként tekintenek a szomszédos országok magára a Fico-kormányra: azonosulnak a célkitűzéseivel, elutasítják azt, vagy inkább közömbösen követik a szlovákiai eseményeket.

Csehország – elárult barátok

Csehország hagyományosan Szlovákia legközelebbi szövetségesének számít, a két ország közötti jó kapcsolatokat jelzi, hogy a megválasztott kormányfők és államfők első útja hagyományosan a szomszédos államba vezet. Az ideológiai nézetkülönbségek miatt azonban a Fiala- és a Fico-kormányok viszonya hamar elhidegült egymástól. Fico 2023 novemberi prágai látogatásakor a cseh vezetők már kimondottan tartózkodóan viselkedtek, Petr Pavel államfő azt is fontolgatta, hogy egyáltalán fogadja-e a szlovák kormányfőt.

Tavaly februárban a visegrádi négyek utolsó kormányfői szintű, prágai találkozóján nyilvánvalóvá váltak a nézetkülönbségek: míg Fiala és Donald Tusk lengyel kormányfő négyszemközt állítólag kiabálásig fajuló vitába keveredett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Robert Fico mindezt csak tétlenül nézte.

 Márciusban a cseh fél Juraj Blanár szlovák külügyminiszter orosz tárgyalásaira hivatkozva lemondta a közös kormányülést, melynek a tradícióját még Robert Fico előző kormánya idején kezdték el és a közeljövőben nem is lehet számítani a hagyomány felújítására. A szlovák kapcsolatok azóta is erősebbek a cseh kormány ellenzékével, köztük Andrej Babiš volt miniszterelnökkel, aki ősszel választási győzelemre készül az ANO élén. Fico Csehországot a legújabban a szlovákiai eseményekbe való beavatkozással vádolta meg, amit Fiala erőteljesen cáfolt.

Magyarország – egymásra utalva

A cseh viszonnyal ellentétben Szlovákia és Magyarország kapcsolatai kiugróan jónak számítanak a jelenlegi kormány alatt – ami részben annak is köszönhető, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Fico nemzetközi viszonylatban is több témában azonos álláspontot képviselnek, egymás szövetségesei.

Magyarország egy évtizede pragmatikus alapokra helyezte a Szlovákiával ápolt viszonyt: ideológiai viták helyett a határ menti együttműködés megerősítésére, az infrastruktúra kiépítésére törekednek, ami a hidak és megnyitott határátkelők számán mérhető. 

Fico már tavaly januárban felkereste Budapestet: ez volt a második külföldi hivatalos látogatása Prága után. A két ország miniszterelnöke azóta is többször egyeztetett egymással, többek között Komáromban és két hete Pozsonyban is találkoztak. Az ukrán gázkrízis miatt tovább erősödhet a szlovák-magyar gazdasági egymásrautaltság mértéke, a bősi vízerőmű kérdésének rendezéséhez is közelebb jutott a két fél. Apró előrelépések vannak a kisebbségi jogok terén: például erősödött a kisebbségi bizottság jogköre, miközben a lehetséges problémákat okozó nyelvtörvény-szigorítás pedig biztosan újabb hónapokat csúszik.

Ukrajna – szó- és gázháború

Az elmúlt másfél hónapban a leginkább a szlovák-ukrán kormányközi viszony mérgesedett el. Míg korábban a két ország a véleménykülönbségek ellenére is gyakorlatiasan állt hozzá a közös témák intézéséhez, Fico és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már-már durvának mondható szó- és nyilatkozatcsatába kezdett egymással. Szlovákia és Ukrajna a tavalyi év során közös, a határ menti régióban tartott kormányülésekkel igyekezett mederben tartani az ügyintézést: a Fico-kormány ugyan leállította a katonai segélyszállítmányokat, de az energiaszállítás mellett a határ menti infrastruktúrát is fejleszteni akarta, hogy hosszú távú szerepet vállalhasson a kijevi újjáépítésben. Cserébe a Zelenszkij-kormány is csak mértékkel bírálta Pozsonyt. 

Az ukrán gáztranzit év eleji leállítása azonban látványosan rombolta a kapcsolatokat. Fico állítása szerint korábban szóbeli ígéretet kapott  Denisz Smihal miniszterelnöktől arra, hogy a technikailag nem oroszként minősített gázt Kijev 2025-ben is eljuttatja Szlovákiába, de az ukrán fél végül tartotta magát a korábban beharangozott vezetéklezáráshoz.

 Fico válaszul ellenintézkedésekkel fenyegette meg Kijevet,  újabban pedig a szlovákiai belpolitikai eseményekbe is belekeverte az állítólag Ukrajnában ténykedő hackereket és felforgató katonákat, támadást vizionált a Barátság kőolajvezeték ellen. A szlovák-ukrán kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak.

Ausztria – nincs kivel tárgyalni

A szlovák-osztrák viszonyban az elmúlt egy évben nem akadtak látványosabb konfliktusok, ami részben annak is köszönhető, hogy Bécsben leginkább a belpolitikai válságokat oldották, 

Ausztria pedig néhány kérdésben (mint a migráció, de az energiabiztonság is) kevésbé hangosan hallhatóan, de azonos állásponton van Pozsonnyal. 

Utoljára, 2024 szeptemberében Peter Pellegrini államfő járt Bécsben, hogy egyeztessen Alexander van der Bellen osztrák kormányfővel, az országnak pedig egyébként ősz óta nincs is kormánya: Herbert Kickl vezetésével a radikális jobboldali FPÖ kerülhetne hatalomra, ha a mérsékelt jobboldal hajlandó lenne vele egyezkedni. A cseh-szlovák-osztrák együttműködéssel született úgynevezett slavkovi hármakat egy időben néhányan a visegrádi négyek „demokratikus” alternatívájának tartották, de ez a kooperáció az utóbbi években teljesen elhalt.

Lengyelország – távol és közel

A lengyel-szlovák viszony annak ellenére sem romlott meg látványosan, hogy Donald Tusk kormánya hasonló fenntartásokkal van Szlovákia felé, mint Csehország. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a két ország kevéssé van egymásra utalva és a kulcsfontosságú kérdésekben – mint az energiaszállító vezetékek összekapcsolása, illetve a mezőgazdasági uniós érdekvédelem – viszonylag könnyen, konfliktus nélkül tudnak egymással egyeztetni. 

Látványos gesztusokra azért akad példa: januárban az Andrej Danko-vezette parlamenti delegáció moszkvai különjárata kényszerült egy kerülő megtételére azért, mert sem az oda-, sem pedig a visszaúton nem engedték keresztül a lengyel légtéren, Donald Tusk lengyel kormányfő pedig a magyar és szlovák kormányt egyaránt kritizálta az oroszbarát álláspontjáért.

Tusk és Fico egyébként utoljára november végén tárgyalt egymással a Tátrában, a szlovák kormányfő moszkvai útját pedig a lengyel fél nem kommentálta.