Egyre gyakrabban fizetünk vele

A bankkártyát már nemcsak pénzkivételkor hanem vásárláskor is használjukĽuboš Pilc felvételeSzlovákiában 1989-ben bukkantak fel az első pénzkiadó automaták és a bankkártyák. Viharos felfutásuk eredményeként 2000-ben 1,72 millió, 2003-ban pedig már 3,02 millió plasztikkártya volt forgalomban. A pénzkiadó automaták száma 2000-ben 1084-re, 2004-re pedig már 1550-re rúgott, s becslések szerint országszerte mintegy 15 ezer üzletben, vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni. A kártyahasználati szokások szintén változnak: míg 2002-ben a pénzkiadó automata használata és a vásárláskor történő használat között 4 az 1-hez volt az arány, addig 2003-ban már csak 3 az 1-hez. Csak összehasonlításul: 2003-ban a szlovákiai üzletek összesített forgalma 323,7 milliárd koronára rúgott, a bankautomatákból kivett pénz volumene 156,6 milliárd korona, a plasztiklappal történő fizetés nagysága pedig 23,2 milliárd korona volt.

Ami a nemzetközi kártyatársaságok plasztikpénzeit illeti, Miroslav Kozler, a Visa International regionális igazgatója közölte: a közép-európai térségben tavaly Szlovákiában nőtt a leginkább a Visával lebonyolított tranzakciók száma. Adatai szerint 2003-ban az éves növekmény 80%-ot tett ki, míg az idevágó cseh mutató 74%, a magyar 46%, a szlovén 41% és a lengyel 23% volt. Tavaly 1,2 millió Visa-kártya volt forgalomban, ami 2002-höz viszonyítva 22%-os növekménynek számít. A MasterCard esetében 2004 első negyedében 1,6 millió kártyát tartottak nyilván (ezen belül a Maestro típus dominál 1,37 millióval), ami 2003-hoz képest közel 14 százalékos növekedés – közölte Ján Čarný, a MasterCard Europe szlovákiai és cseh területi igazgatója. A MasterCard plasztiklapocskáival 2004 első negyedében közel 560 millió eurónyi forgalmat bonyolítottunk le, ami 2003 hasonló időszakához viszonyítva 20%-os növekménynek számít. A társaság felmérése szerint a hazai aktív kártyahasználók 58%-a nő, ami pedig az iskolai végzettséget illeti, 77%-uk érettségivel, 19%-uk pedig főiskolával, egyetemmel rendelkezik. A kártyahasználat terén még mindig a bankautomata igénybevétele dominál (96%), majd a vásárlás (83%) és a mobiltelefon feltöltése (28%) következik. A MasterCard a közeljövőben olyan plasztiklappal rukkol elő, ami egyszerre diákigazolványként, hazai és nemzetközi fizetőkártyaként is funkcionál.

Nagyobb biztonságot jelent külföldön, ha mindkét nagy nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard és a Visa lapocskái is birtokunkban vannak. A kétféle logós kártyák elfogadó-hálózata ugyanis nem teljesen fedi egymást, a Visát elsősorban az eurózónán kívüli utazásokhoz ajánlják, míg a MasterCard és a Cirrus/Maestro Európa legtöbb országában domináns. Sok múlik a szolgáltató bankokon is. Több pénzintézet, ha felhatalmazzák, ellenőrzi egy-egy külföldi tranzakció sikertelenségének okát is. Kártya elvesztése vagy megrongálódása esetén a legtöbbször mód van pénzsegélyre vagy kártyapótlásra, ám ez viszonylag sokba kerülhet. (shz, Fn)