Csökkentve növelték az adóterhet

A Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS), amely 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterhelésének alakulását, 2004-ben június 3-ában határozta meg az adószabadság napját. Ez az a dátum, ameddig csak az államra dolgozunk, ezt követően pedig már csupán magunkra. Minél inkább kitolódik az időpont, annál nagyobb a lakosság adóterhelése.

Ivan Švejna, az F. A. Hayek Alapítvány igazgatója szerint a hazai adóreformok összességében alig érezhető hatást gyakoroltak, azaz az adó mértéke csupán némileg csökkent. Ez a számok nyelvén a következőt jelenti: míg 2003-ban a bruttó hazai össztermék (GDP) 42,2 százalékát vonta el és osztotta újra az állam, addig 2004-ben a 41,7 százalékát. Ez a 0,5 százalékpontos különbség eredményezi, hogy a tavalyi június 4. helyett idén június 3-ra esik az adószabadság napja. Még plasztikusabban kifejezve: idén az állam minden egyes megtermelt koronából 42 fillért von el.

Természetesen ez csupán az átlag, hiszen nem mindegyik polgárnak azonosak az adóterhei. Ezért a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége a munkavállaló adóterheit is megvizsgálta, beleértve a munkavállaló utáni, a munkaadó által befizetett járulékok nagyságát is. A számítások végeredménye módfelett lehangoló. A munkavállaló ugyanis minden egyes 100 koronából – az összes levonást figyelembe véve – csupán 47,9 koronát kap kézhez, tehát a fennmaradó 52,1 koronát adó, kötelező biztosítás, nyugdíjalapi befizetés és egyéb elvonás formájában elveszik a dolgozótól. Összehasonlításul, tavaly 47,3 korona volt e mutató. A helyzet azért nem változott érdemben, mert ugyan idén 19 százalékon egységesítették a jövedelemadót, azonban a tavalyinál összességében magasabb általános forgalmi adó (14 és 20 százalék helyett egységesen 19 százalék) gyakorlatilag semlegesíti annak jótékony hatását; mindössze annyi történik, hogy közvetlen adó helyett közvetett formában járulunk hozzá az államkassza feltöltéséhez. Sőt, a szervezet vizsgálódása során még tovább ment, s megállapította: az átlagfizetésből élő munkavállaló 2004-ben a bruttó béréből a korábbinál kevesebbet kap kézhez. Igaz ugyan, hogy az egységnyi munka elvégzésére fordított költségek csökkentek, azonban e csökkenést csupán a munkaadó érzi meg, míg az átlagos munkavállalónak a nyugdíjreform miatt megnövekedtek az adóterhei, a magasabb áfáról nem is szólva.

A ZDPS végkövetkeztetése: az átlagbérű dolgozó tavaly a bruttó bérének 65,3 százalékát kapta kézhez, 2004-ben viszont már csak a 64,3 százalékát. A Forbes amerikai gazdasági szaklap minden évben összeállítja a Tax Missery Indexet, ami tükörfordításban az adótéboly indexét jelenti. E mutató azt fejezi ki, hogy ha a polgárokat és a jogi személyeket az adott országban érvényes összes létező adó felső határával terhelnék, akkor összességében mennyi adót fizetnének. E képzeletbeli adóteher-táblázaton Szlovákia látványosan javította pozícióját, és a legkisebb adókat kivető országok felső harmadába került. A volt szocialista országok közül csupán Oroszország, Litvánia, Lettország és Észtország előz meg, míg Magyarország és Csehország már a legnagyobb adóterhek alatt nyögő országok egyharmadába tartozik. (shz)

Az adószabadság napja

1999 június 4.

2000 június 9.

2001 június 4.

2002 június 4.

2003 június 4.

2004 június 3.