Búcsút inthetünk az Ukrajna felől érkező gázszállításnak

Friss hír, hogy három konzorcium nyújtott be ajánlatot a Török Áramlat gázvezeték Közép-Kelet-Európába irányuló bulgáriai szakaszára kiírt 1,4 milliárd eurós tenderre. A Bulgartransgaz állami hálózatüzemeltető közlése szerint a konzorciumok olaszországi, magyarországi és szaúdi vállalatokból állnak. A cégek között az olasz Bonnati és a német Max Streicher neve is szerepel, ahogyan a Mol csoporthoz tartozó OT Industries Fővállalkozó és az OT Industries KVV Kivitelező társaság is nyújtott be ajánlatot – számolt be a portfolio.hu gazdasági portál a Reuters hírügynökségre hivatkozva. A Bulgartransgaz szerint márciusban vagy áprilisban hirdethetnek nyertest. 

Szlovák aggályok 

Szlovákia következetesen kiáll az Északi Áramlat kibővítése ellen, ami persze nem meglepő, hiszen ez súlyos érvágást jelenthet Szlovákiának. A gázszállítás szempontjából jelentős tranzitországnak számítunk, ami évente több tízmillió eurót hoz az államkasszába. A szlovák kormány többször hangsúlyozta azonban azt is, hogy nem szeretné cserbenhagyni Ukrajnát sem, amely szintén fontos tranzitországnak számít, az orosz szállítások leállítása így az ukránoknak is hatalmas kiesést jelentene. Pár éven belül azonban Szlovákia is készen állhat az Ukrajna felől érkező szállítások teljes leállítására. A Déli Áramlat Lite-nak is nevezett projekt keretében a Gazprom ugyanis Ukrajnát kikerülve szállítja majd az orosz gázt a régióba. Bulgária területén a vezeték 484 kilométer hosszan fog haladni, az ország Törökországgal közös déli határától a szerb határig. A társaság korábban azt közölte, Brüsszelnek garantálnia kellene, hogy nem fogja megakadályozni a vezeték megépítését. A Déli Áramlat eredeti terv szerinti megvalósítását 2014-ben állították le az EU és az Egyesült Államok nyomására, ezt követően merült fel a Török Áramlat északi bővítésének lehetősége, amely az eredeti tervhez képest jóval olcsóbb, és kisebb kapacitású lesz. 

Orosz befolyás 

Az EU és az Egyesült Államok továbbra is igyekszik nyomást gyakorolni az orosz gázvezeték építési projektekben érintett uniós tagországokra, az orosz befolyás és energiafüggőség korlátozásának az érdekében. A tengerentúli LNG azonban egyelőre drágább, mint a vezetékes orosz gáz, így Németországot sem sikerült eltántorítani az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésétől. A Török Áramlat Kelet-Európa irányába történő bővítése egyelőre kevésbé volt fókuszban, de hogy az ügy napirenden van Washingtonban is, azt bizonyítja Mike  Pompeo amerikai külügyminiszter februári kelet-európai körútja, amelyen az amerikai LNG mellett és az orosz gáz ellen kampányolt. Az előzményekre tekintettel a Gazprom meglehetősen óvatosan halad a projekttel, az északi, kelet-európai gázvezetékágról szóló tavaly év végi döntést sem verte nagydobra. 

Évek kérdése 

Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra pedig 2021-től érkezhet orosz gáz az új útvonalon, az ukrán tranzitútvonal kiváltása pedig 2022-től válik lehetővé. Szlovákia évente 4,3 milliárd köbméter gázt kaphat majd a vezetéken keresztül, míg Magyarországra 4,7, Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől. Az országok így szinte pontosan azzal megegyező mennyiségű gázhoz juthatnak majd hozzá az új vezetéken keresztül, mint amennyi jelenleg Ukrajna felől érkezik területükre. A bulgáriai vezetékszakasz 2020 végére állhat üzembe a Bulgartransgaz vezérigazgatója, Vladimir Malinov szerint, aki azt állítja, hogy a projekt az uniós törvényeknek teljes mértékben megfelel. (TASR,MTI,portfolio.hu)