Bajban a termelők

Van még egyáltalán jövője a magyarok által lakott dél-szlovákiai járások számára továbbra is rendkívül fontos ágazatnak?  A mezőgazdaság adózás előtti profitja az elmúlt évben elérte a 80,81 millió eurót, ám ha nem lettek volna dotációk, komoly veszteséget könyvelhetett volna el az ágazat – nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke. Az agrárvállalatok 2014-ben saját termékeik eladásából 1,610 milliárd euró árbevételhez jutottak. Ebből a növénytermesztés bevétele 802, az állattenyésztésé 500 millió euró volt. Az AKS elnöke szerint a termesztők megbizonyosodhattak róla, hogy a gazdagabb termés és a közös európai agrárpiac működése sem garantálja automatikusan az előnyös, kedvező értékesítést.  Alacsony felvásárlási ár  A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai ráadásul tovább csökkentek, néhány termény esetében akár több tíz százalékkal is. „Panaszkodik az őstermelő, hogy a búza tonnájáért járó 180 euró felettébb kevés. Ugyanakkor panaszkodik a pék is, hogy nagyon kevés a 30 cent egy zsemléért, és közben a fogyasztó is elégedetlen. Tény, hogy a termelés bemeneti tényezőinek az ára olyan szintre szökött fel, amilyet harminc évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartottunk volna. Mindeközben az agrártermékek árai elenyésző mértékben emelkedtek” – mondta Patasi. Az állattenyésztési ágazat eredményeinek elmúlt évi visszaesése szerinte a vágómarhatenyésztés 0,8 és a vágósertéstenyésztés 3,7 százalékos csökkenésével magyarázható. Rengeteg sertéstelep szűnt meg, és szarvasmarhából is egyre kevesebb van az országban.  Kevesebb alkalmazott  Érdekes összevetni az ország egyes régióinak mezőgazdasági eredményeit is, hiszen ezek jelentős eltéréseket mutatnak. A legeredményesebb a Nyitrai, a Besztercebányai, valamint a Nagyszombati kerület. Az országos átlag alatt öt kerület gazdálkodott: a Pozsonyi, a Trencséni, a Kassai, a Zsolnai és az Eperjesi. Egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva az árbevétel országos átlaga 1107 euró volt. Ezen országos átlag fölé sikerült felverekednie magát a Pozsonyi (1711), a Nagyszombati (1625), a Nyitrai (1467) és a Trencséni kerületnek (1145). Alig 700 euró körüli átlagot ért el a Besztercebányai, a Kassai, a Zsolnai, valamint az Eperjesi kerület. Nem sikerült megfékezni a foglalkoztatottsági mutatók romlását sem. Évközi viszonylatban 10,2 százalékkal, azaz 3,2 ezer alkalmazottal volt kevesebb a mezőgazdaságban mint egy évvel korábban. Így most már nem egészen 30,5 ezer embert foglalkoztat az ágazat.  Elviselhetetlen adóterhek  Hogy javulást érhessünk el, versenyképesebbé kell tenni az ágazatot az európai piacon. Patasi szerint ehhez minél hatékonyabban érvényesíteni kell a gyakorlatban a 2014–2020-as évekre szóló mezőgazdasági fejlesztési koncepciót, szoros kapcsolódással a vidékfejlesztési programra. A válsághelyzetben lévő állattenyésztési ágazatban állandósítani, majd fokozatosan növelni kell az állománylétszámot és az egyedek hasznosságát. Főképp a sertéstenyésztés fellendítésére kellene fokozottan odafigyelni. Azokat a tervezeteket és javaslatokat érdemes támogatni, amelyek a hazai előállítású mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek fogyasztását szorgalmazzák. „Nem szabadna hagyni, hogy a hazai termelőket teljesen a padlóra küldje a mértéktelen termékbehozatal. A foglalkoztatottság területén a modern vidékfejlesztés, az agroturizmus követelményeit kell átültetni a szlovákiai gyakorlatba is. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak munkáját jobban meg kell becsülni mind anyagilag, mind erkölcsileg. Egy ország gazdasága csakis akkor működhet zökkenőmentesen és egészségesen, ha abból az állam nem szippant el felettébb sok pénzt. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy csökkentsék a közpénzek elosztásának a mértékét” – tette hozzá a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.