Az ünnep szimbóluma a virágajándékozás

A Nemzetközi Nőnap (március 8-a) eredete a dolgozó nők jogaihoz fűződik, hagyománya 1857-ben indult útjára az amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények és alacsony fizetések ellen tiltakoztak. Az elmúlt században a nőnap körül is sok minden változott, egy dolog azonban nem – az ünnep szimbóluma ma is a virágajándékozás.

Méreg a virágon

A csokrok vásárlóinak valószínűleg eszébe sem jut, a kereskedők pedig ritkán hívják fel a figyelmet arra, hogy amíg egy csokor illatos rózsa eljut a vevőkig, gyakran potenciálisan halálos mérgekkel, vegyszerekkel kezelik, részben hogy a kártevőknek és betegségeknek ellenálljanak, részben, hogy sokáig frissnek tűnjenek. Merthogy a nálunk és az Európában kapható vágott és cserepes virágok nagy része Afrikából és Dél-Amerikából érkezik, és például Kolumbiában, amely Hollandia után a világ második legnagyobb vágott virág exportőre, a virágok többségét bizonyítottan mérgekkel kezelik.

A legnagyobb virágtermesztők

Az európai országok közül vágott és cserepes dísznövényt a legnagyobb területen Olaszországban és Hollandiában termesztenek: több mint 8 ezer hektáron. Spanyolországban, Angliában és Németországban 7 ezer hektár feletti, Franciaországban közel ugyanekkora a termesztőterület, míg a többi tagállamban nem éri el a 2 ezer hektárt. Napjainkban az előző évekhez képest stagnálás tapasztalható az európai vágott virág termesztésében, és a vállalkozások száma is jelentősen csökkent. A válság egy–másfél évtizede elérte a közép-európai országokat is, ahol lassan már nagyítóval kell keresni a virágtermesztőket. A vérre menő árversenyben a legtöbb szlovákiai virágkertészet is két vállra került.

Az európai piacon értékesített vágott és cserepes virágok többsége Hollandiából, pontosabban a holland virágtőzsdén keresztül jut el a vásárlókhoz, így hozzánk is. A virágok többségét azonban Kolumbiában, Kenyában, Izraelben, Ecuadorban, Etiópiában stb. termesztik, a kedvező éghajlati viszonyoknak és az olcsó munkaerőnek köszönhetően lényegesen olcsóbban, mint nálunk, vagy Európa más országában. Kolumbiában például a vágott virágot szinte teljes egészében fóliasátrakban termesztik. A legnagyobb mennyiségben a hagyományos szegfűt és a spray szegfűt termesztik, valamint rózsát és krizantémot. Az ország kivitelének csaknem egyötöde az Európai Unióba irányul. A világ harmadik legnagyobb virágexportőre Izrael, ahol sok kis gazdaságban főként rózsát, spray szegfűt, fátyolvirágot és viaszvirágot termesztenek. Az export mintegy 63 százaléka Hollandiában, 15 százaléka Németországba történik. Kenya virágexportjának fele Hollandiában, mintegy 30 százaléka Németországa, 10–15 százaléka Angliába kerül. Az itteni kertészek főként szegfűt, rózsát, sóvirágot és más, kötészetben használt virágfélét termesztenek. Néhány nagy termesztő előre elkészített csokrokkal is ellátja az angol és más európai bevásárlóközpontokat. A világ leggyorsabban növekvő vágottvirág-termesztője Ecuador, ahol a rózsát megközelítőleg ezer hektáron nevelik. A világon a legjobb minőségű az ecuadori hosszú szálú rózsa.

Mi van az olcsóság mögött?

A múlt évben nagy felháborodást váltottak ki Európa-szerte azok a hírek, hogy a behozott virágokon a szakhatóságok ellenőrei olyan növényvédőszer-maradványokat fedeztek fel, amelyek használata nálunk már évek, netán évtizedek óta tilos. A források arra emlékeztettek, hogy különösen Afrikában, a gazdaságilag legelmaradottabb országokban a mai napig is használnak olyan rovarirtó szereket, melyeket nálunk már rég betiltottak, így pl. a DDT előfordulása sem kizárt. A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy az ottani virágtermesztésekben foglalkoztatottak óriási egészségügyi veszélynek vannak kitéve. A német környezet és természetvédelmi szövetség egyik vezetője annak idején felhívta a figyelmet arra, hogy pl. hiába éri el a kolumbiai virágexport a mintegy 771 millió eurót, a nyereségből eddig alig fordítottak a foglalkoztatottak egészségének védelmére, pedig a mérgező anyagokkal való érintkezés komoly problémákat okozott már eddig is.

A virágexportőrök a bírálatok hatására létrehozták a Florverde nevű szövetséget, amely javítani akar a biztonsági feltételeken, és a munkakörülményeken egyaránt. Vezetői ugyanakkor elismerték, hogy az általuk használt vegyszerek több mint harmadát az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO a különösen, vagy a halásosan mérgező kategóriába sorolja. Amerikai vizsgálatok tanúsága szerint a helyzet az elmúlt években még nem sokat javult. A Harvard közegészségügyi szakának kutatói megvizsgáltak 72 hét és nyolc éves kisgyereket, akiknek az édesanyja terhesség idején rovarölő készítményekkel került kapcsolatba, és megállapították, hogy a fejlődésükben akár 4 évnyi lemaradás is kimutatható. Mindez arra utal, hogy e szerek hatása az emberi szervezetre veszélyesebb, mint feltételezték.