Az agrárium versenye az idővel

A dunaszerdahelyi Tauris egyike azon kevés hazai húsfeldolgozónak, amely megfelel az európai uniós normáknakSomogyi Tibor felvételeAz egyik ilyen, Brüsszel által észrevételezett terület az élelmiszer-biztonság és az élelmiszeripari egységek, azaz a feldolgozók uniós normáknak való megfelelése volt. A szlovák agrárminiszter szerint Szlovákia jó ütemben halad az uniós joganyag átvétele és gyakorlati megvalósítása terén. A Dzurinda-kormány még júniusban 57 állategészségügyi aproximációs rendeletet fogadott el. Az állategészségügyben tehát már csak két kérdéskör maradt nyitott, ám az sem az agrártárca miatt. Ezek lezárása Simon Zsolt szerint mára elérhető közelségbe kerültek. Az EU-s közegészségügyi szabványok feldolgozóipari átvételével kapcsolatban a szaktárca vezetője elismerte, hogy a feltehetően bezárásra kényszerülő vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek száma (lásd Új Szó, szeptember 23., 9. old.) riasztóan magas, ám a meglévők kapacitása szerinte bőven fedi a hazai szükségleteket. A megmaradó, tehát az év végéig az EU-normáknak teljes mértékben eleget tevő ipari feldolgozók ugyanis napi 9110 darab hízósertés és 660 darab szarvasmarha levágására, valamint feldolgozására képesek, miközben a napi fogyasztás megközelítőleg 8 ezer darab sertés és 550 darab szarvasmarha. Ehhez jönnek még a regionális jellegű, a regionális állat-egészségügyi állomások ellenőrzése alá tartozó feldolgozók, amelyek jelenleg a piacra kerülő húsmennyiség 15%-át dolgozzák fel. Tehát kapacitásilag az összfogyasztás 120%-ára van hazai kapacitás, ráadásul az sem elhanyagolható tényező, hogy 2004. május 1-je után az uniós határok átjárhatóvá válnak, mindenki annak a húsfeldolgozónak adja el jószágait, amelyiknek akarja. Az Integrált Adminisztratív és Ellenőrzési Rendszer (IACS) és a Kifizetési Agrárügynökség (PPA) létrehozása terén is jelenős előrelépés történt. Simon Zsolt szerint Szlovákia egy év alatt akarja behozni a kétéves lemaradását, s becslése szerint erre megvan az esélyünk. Ugyanis az IACS legbonyolultabb része, az LPIS területazonosító rendszer is csaknem működésre kész. Pontosabban a támogatások iránt potenciálisan érdeklődők 60%-a (ez az ország területének 75%-a) esetében már elvégezték a parcellák azonosítását. A mi malmunkra hajtja a vizet, hogy amíg az EU-ban nagyon sok termelő 8-10 hektáron gazdálkodik, nálunk az agrártermelés 92%-a 1000 hektárnál nagyobb területet megművelő cégekben történik, tehát a területazonosítás gyorsabb és egyszerűbb. A szőlő- és komlóültetvények, valamint a gyümölcsösök regiszterét a miniszter szerint év végéig befejezzük. Hasonlóan derűlátó az állatregiszterekkel kapcsolatban is. Az EU ugyan kifogásolja, hogy jelenleg a szlovákiai állattartóknak mindössze 71%-át sikerült nyilvántartásba venni, ám a miniszter rámutatott arra, hogy ezek állítják elő az ország szarvasmarha-szükségletének a 99,2%-át. A maradék 0,8% sem kerülhet ellenőrizetlenül az élelmiszerláncba, hiszen szarvasmarhát vágni háznál nem lehet, a hatályos jogszabályok szerint a vágóhidak csak regisztrált termelőtől vehetnek át jószágot. A sertésfarmok regisztere a szakminiszter szerint év végéig feláll, a kis kérődzők, birka- és kecsketartóké pedig 2004 derekáig készül el. Simon Zsolt szerint reális az esélye annak, hogy a Kifizetési Agrárügynökség november elsejéig megkezdheti működését, hiszen az erről szóló törvény már a törvényhozásban van.