Alapjában formálta át az életünket

Bill Gates előadás közben. Tevékenységével ablakot nyitott a világra.Bill Gates 1955-ben született Seattle-ben, számítógépekkel 1968 óta foglalkozik, és már 17 évesen programot írt az iskolájának, amelyért élete első honoráriumát (4200 dollár) kapta. 1973-ban kezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Évfolyamtársával Paul Allennel megírta a BASIC nyelv egy verzióját, ami az akkoriban új Altair nevű kisszámítógépen működött. Ez olyan jól sikerült, hogy 1975-ben – megszakítva egyetemi tanulmányaikat – megalakították a Micro-softot (akkor még kötőjellel írva). Akkoriban a számítógéppiacot az IBM uralta és csak nagy cégek engedhették meg maguknak, hogy számítógépet üzemeltessenek. Az Altair, a Spectrum és a többi játékszámítógép (home computer) elterjedése annak köszönhető, hogy ezek már a családi költségvetésbe is beilleszthetők voltak. Ezek a gépek csak egy dobozból álltak, amin a billentyűzet volt, egy TV készülékhez és egy kazettás magnóhoz csatlakoztatva lehetett őket használni. A kapacitásuk – mai szemmel nézve – igen kicsi volt: 8 bites processzor 16-64 KB memória. A nagy számítógépgyártók nem vették komolyan a kihívást, de a sikerek láttán, némi vonakodás után, a 70-es évek második felében az IBM úgy döntött, hogy beszáll a kisszámítógép piacba és megterveztette az IBM-PC-t. A PC (személyi számítógép) tervezésében a Microsoft is részt vett. Az 1981-ben piacra került IBM-PC már eleve nagyobb kapacitással rendelkezett: 16 bites processzor 64-640 KB memória, saját perifériák (képernyő, hajlékony lemez, majd néhány évvel később merevlemez is).

A 70-es évek végéig a számítástechnikai piacra termelő cégek közül sok foglalkozott szoftverfejlesztéssel, de mindegyik gyártott hardvert is. A Microsoft volt az első, amelyik csak szoftverrel foglalkozott. Bill Gates filozófiája az volt: ha az azonos értékű hardver minden két évben megduplázza kapacitását, akkor ezt az erőforrást szinte ingyenesnek lehet tekinteni, márpedig nem érdemes szinte ingyenes terméket előállítani. Ez a filozófia nem teljesen hibátlan, de szerepe lehetett abban, hogy az IBM a Microsofttal kötött szerződést a PC operációs rendszerére. Ezzel az MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) és vele együtt a Microsoft megkezdhette diadalútját a szoftverpiacon. Az MS DOS viszonylag egyszerű parancssor vezérelt operációs rendszer. Már létrejöttekor sem számított a legjobbnak, de az igényeket kielégítette és legfőbb erénye az egyszerűség volt. Használható környezetet teremtett játékok és irodai alkalmazások futtatásához. A Microsoft elkészítette az MS Word szövegszerkesztőt, majd később az MS Excel táblázatkezelő programot.

Az MS DOS-nak a 80-as években egyetlen komoly vetélytársa akadt: az Apple Macintosh operációs rendszere, ami hasonló kapacitású, de nem PC kompatibilis hardver architektúrára készült. A Macintosh operációs rendszere a grafikus felületével és egérrel vezérelhető, menüből választható utasítás készletével új felhasználó-barát technológiát alkalmazott, és az irodai és nyomdai alkalmazások piacán tekintélyes részesedésre tett szert, utcahosszal megelőzve a PC-ket. A Microsoft Windows programja a 90-es évek elejére hatalmas üzleti siker lett (az 1991-ben piacra került Windows 3.1 több mint 12 millió példányban kelt el), annak ellenére, hogy a Microsoftot beperelték és kártérítésre kötelezték a formaterv átvétele miatt: a pert 1992-ben a Microsoft nyerte meg, az Apple keresetét elutasították.

A 90-es évek elején a Microsoft kifejlesztette a Windows NT (New Technology) operációs rendszert, ami már 32 bites, több processzort kezelő, hálózati alkalmazásra alkalmas komolyabb rendszer lett. Ezt követte a Windows 95, a Windows 98, a Windows 2000, majd a Windows XP. A piac, amiért a Microsoft harcolt, folyamatosan bővült és majdnem mindenkinek jutott egy-egy falat, aki egyáltalán beszállt a versenybe. Ebben a versenyben Bill Gates csapata igen látványos teljesítményt mutatott, a személyi számítógépek 90%-án Microsoft szoftver fut. Addig, amíg a Microsoft fő csapása a PC operációs rendszer és irodatechnikai alapszoftver készítés volt, mindenki tudomásul vette és többé-kevésbé elismerte a teljesítményt. A 90-es évek második felében azonban a Microsoft olyan szoftverekkel is megjelent a piacon, amelyek más cégek piaci részesedését érintették. Szinte minden szoftvergyártó cég ellenszenvét kivívta és nem nézték tovább tétlenül, hogy elvesztik piacaik egy részét. Ráadásul Bill Gates nemcsak a hálózati szolgáltatások, adatbázis kezelők és egyéb hagyományos alkalmazások, de a telefon, és a távközlés egyéb területén is nyomulni kezdett szoftvereivel.

Ekkor a harc kezdett átterelődni politikai szintérre és a trösztellenes törvényekre hivatkozva egymás után indultak vizsgálatok a Microsoft ellen. Meg kell jegyezni, hogy a harc eddig sem úriemberek között folyt, felhasználtak minden felhasználható eszközt mindkét oldalon, a sajtóháborútól az árukapcsolásig, bár nyilvánvaló, hogy a Microsoft helyzete könnyebb volt. Itt van tehát Bill Gates, aki alig 25 év alatt a semmiből feljut a csúcsra, a kétszemélyes cégből 55 ezer alkalmazottal működő, évi 32 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító, az egész világot befolyásoló mamuttá vált vállalatot irányít. A Gates kezében 20 százalékig lévő Microsoftot 1986-ban vezették be a tőzsdén; a cégvezér részvényeinek értéke az azóta eltelt időszakban 234 millió dollárról 37 milliárdra nőtt. Ennek eredményeként közel 10 éve a világ leggazdagabb emberének számít, s ha Bill Gates vagyonát egy ország bruttó hazai össztermékeként tekintenénk, akkor a világranglistán az 56. helyen volna Marokkóval és Ukrajnával egy szinten. A világ leggazdagabb embere 46 milliárd dolláros vagyonából csupán „morzsányit”, 10 millió dollárt hagy örökül gyermekeire. „Nem tartanám helyesnek, ha a gyermekeim túl sok pénzzel kezdenék az életet” – mondta a „szoftver-főépítész”, aki ideje egy részét kiterjedt jótékonysági alapítványának szenteli. (FLT, m, MfD)

Prágában a számítógépek biztonságáról

Prága. A számítógépes rendszerek biztonsága a legnagyobb kihívás, amivel az elkövetkező években szembe kell néznünk – mondta tegnap Bill Gates, a Microsoft cég elnöke a prágai Microsoft Security konferencián. Az elektronikus posta védelme, a vírusölő programok folyamatos frissítése, a számítógépes bűnözés elleni harc váltja majd ki szerinte az elkövetkező évek legnagyobb vitáit. Jelenleg a vírusölő programokat csak a számítógép-tulajdonosok ötöde frissíti rendszeresen. Gates szerint ezért most olyan megoldáson dolgoznak, ami a gép bekapcsolását követően automatikusan frissítené a vírusölő programokat. A Microsoft azonban dolgozik már a beszédet felismerő rendszereken, és a jövőben nagyobb szerepet kapnak majd a mobil szolgáltatások is. (ČTK)

Tiszteletbeli lovaggá ütik a szoftverpápát

London. Tiszteletbeli lovaggá ütik Nagy-Britanniában Bill Gatest, a Microsoft számítástechnikai világcég alapítóját és elnökét, aki a szokásoknak megfelelően II. Erzsébet angol királynőtől veheti át a címet a Buckingham-palotában rendezendő ünnepségen, az esemény időpontja azonban még nem ismert. „Gates napjaink egyik legkiemelkedőbb üzletembere, s a kitüntető címet az üzleti élet fejlődéséhez való hozzájárulásával nyerte el” – mondta Jack Straw brit külügyminiszter. „A Microsoft technológia mára átfogó üzleti gyakorlattá vált” – tette hozzá a miniszter. (MTI)