Akadozik az európai fellendülés

Továbbra sem várható az eurózóna gazdasági növekedésének gyorsulása – áll az Európai Bizottság elemzésében. A prognózis folyó év negyedik negyedében 0,2–0,5 százalék közötti GDP-bővülést vár a 12 tagország alkotta övezetben – ez nagyjából megfelel az első és a második negyedév 0,4 százalékos gazdasági növekedésének. Az Európai Bizottság közzétette harmadik negyedévi várakozását is: a testület a szeptemberrel végződött három hónapra a negyedik negyedévihez hasonló mértékű, 0,2–0,5 százalék közötti GDP-bővülést vár. A most kiadott prognózis újfent megerősíti Pedro Solbes, az EU pénzügyekért felelős főbiztosának korábbi kijelentését, amely szerint az idei esztendőben jóval 1 százalék alatt marad az eurózóna éves gazdasági növekedése. Az eurózóna enyhe gazdasági növekedése Szlovákiát is érzékenyen érinti, hiszen termelésünk egy jelentős részét épp a nyugat-európai országokban értékesítjük, miközben az elmúlt hónapokban tovább nőtt az Európai Unió országaiba irányuló kivitelünk. Az unió piacain így mára az exportunk több mint 60 százalékát sikerül elhelyeznünk, miközben az onnan behozott áru importunk felét teszi ki.

Némileg pozitívabb hírek érkeztek viszont az Egyesült Államokból, ahol a munkaügyi minisztérium bejelentése szerint a múlt héten jelentősen csökkent a munkanélküliségi segélyért újonnan folyamodók száma. Az egy héttel korábbi 410 ezer után a múlt héten „mindössze” 390 ezer új kérelmet regisztráltak – ez akár a munkaerőpiac stabilizálódásának előszele is lehet. Ugyancsak optimizmusra adhatnak okot a termelékenységi adatok is: a harmadik negyedévben az agráriumon kívüli szektorok termelékenysége négy százalékkal nőtt éves szinten – ez csökkenti a Fedre nehezedő inflációs nyomást. A két adat „arra utalhat, hogy a lakossági fogyasztás kitart, a gazdaság pedig lassacskán ismét magára talál.

A két gazdasági nagyhatalommal szemben egyértelműen pozitív kilátásokról számolt be ugyanakkor a közép-kelet-európai régióval kapcsolatban frissen kiadott elemzésében az osztrák Erste Bank. A pénzintézet elemzői stábja szerint még év vége előtt szerény, hosszabb távon pedig jelentős fellendülésre lehet számítani (a szakértők évi 4-5 százalékos GDP-bővülést várnak az elkövetkező évtizedben). Az Erste elemzői a hosszú távú kedvező előrejelzést arra alapozzák, hogy az EU-hoz való közeledés jelentősen felpörgetheti a régiós gazdaságokat. Ugyancsak számítani kell a piacok felértékelődésére is, a befektetők uniós tagként már más szemmel néznek ugyanis majd a térség országaira. Ez egyébként pozitívan befolyásolhatja a tőzsdei árfolyamok alakulását, s további befektetőket vonzhat a térségbe. Az Erste elemzése szerint 2001 és 2002 gazdaságilag nehéz időszak volt a térség számára, ám ezt a régió jobban vészelte át, mint azt a tőzsdei árfolyamok mutatják.

Az Erste elemzését alátámasztják a szlovák pénzügyminisztérium idei évre szóló gazdasági előrejelzései is. Eszerint a bruttó hazai termék idén 3,8%-kal nő, a korábban várt 3,6%-os emelkedés helyett. Folyó árakon eszerint az idei GDP eléri az 1063,1 milliárd koronát. Ehhez azonban a hazai és külföldi keresletnek is tovább kellene nőnie. Ez utóbbit épp az eurózóna enyhe gazdasági növekedése teszi kérdésessé. A pénzügyminisztérium ugyanakkor az eredetileg felvázolt 6,7%-os inflációs előrejelzését 3,7 százalékra csökkentette. A jövő év elején azonban az államilag szabályozott árak növekedése várható, az infláció így 2003-ban éves szinten a korábban tervezett 7% helyett elérheti a 8,8%-ot, a gazdasági növekedés pedig a korábban jósolt 4,1% helyett csupán 3,7% lesz. (t, mh, ú)