A villanyautók tényleges hatótávja is kérdéseket vet fel

"Ha az elektromos járművek állami támogatásának köszönhetően valóban lényegesen megnő a forgalomba helyezett villanyautók száma, akkor a felhasználók elégedetlensége is elkerülhetetlenül erősödni fog a feltüntett és a tényleges hatótáv-értékek között tapasztalt eltérés miatt" - fogalmazott. Rossz vélemény alakulhat ki emiatt általában is az elektromos autókról, ami nem fog jót tenni az egyébként sem túl gyors ütemű terjedésüknek.      Az elektromos autók hatótávját a benzin és dízel autókéval megegyező tesztelési eljárással állapítják meg - mutatott rá -, ami nem csak az autók áramfogyasztását, de a fűtés és a klíma hatótávra gyakorolt hatását is lényegesen alábecsüli. "Mindennapi használat során tehát a járművek hatótávja akár 20-40 százalékkal is kisebb lehet a gyárilag megadottnál" - mondta, hozzátéve: a legtöbb villanyautó így az ígért 180 kilométer helyett valójában csak 110 kilométert tud egy felöltéssel megtenni.      Az új mérési eljárás bevezetésére 2018-ban kerülhet sor, ami Diez szerint "már túl késő". Megjegyezte: mindenki sokkal jobban járna, ha a gyártók önszántukból már most átállnának egy reálisabb, egységes mérési eljárás alkalmazására. A dízelbotrány tanulságaiból okulva a gyártóknak maguknak kellene a problémának elébe menniük.     Az Ifa intézet igazgatója viszont attól tart, hogy az elektromos autók gyártói ehelyett inkább versenyre fognak kelni egymással, csak hogy minél kedvezőbb hatótáv-adatokkal nyerhessék el a vásárlók kegyeit.