A vártnál nagyobb lesz a hiány

Ez azonban ellentétben van a kormány egy korábbi határozatával, amely szerint a deficit nem lehet magasabb a bruttó hazai termék 3,5 százalékánál, ami a jövő évben legfeljebb 42,1 milliárd koronás hiányt enged meg. A pénzügyminisztérium közben az 55,9 milliárdos hiány kiszámításánál már figyelembe vette a tervezett megszorító intézkedéseket és a fogyasztói adó emelését is. A tárca szerint a közkiadásokhoz hozzájáruló többi szereplő, vagyis a községek és az egészségbiztosítók 1,62 milliárd koronás többlettel zárják az évet. Az európai ESA 95-ös módszer szerint azonban a közkiadások deficitje így is eléri a bruttó hazai termék 5,87 százalékát.

Jövőre az állam bevételei várhatóan 229,9 milliárd koronát, míg a kiadások 285,8 milliárd koronát tesznek ki. Ellentétben az idei évvel, a minisztérium a költségvetés bevételi oldalán tüntetné fel a bankprivatizációból származó mintegy 10,7 milliárd koronás bevételt. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy ha a reformokat továbbra is halogatni fogjuk, akkor az állami kiadások a következő évben akár 30 milliárd koronával is nőhetnek. Emiatt az állami költségvetés hiánya a bruttó hazai termék 7 százalékát is elérhetné. Hogy erre ne kerüljön sor, a pénzügy az üzemanyagok és a rövid cigaretták fogyasztói adójának növelését javasolja. Ezzel párhuzamosan pedig több terméket is a legmagasabb, 23 százalékos hozzáadottérték-adóval sújtana, ami mintegy 5,3 milliárd koronás többletbevételt jelentene az államnak. A költségvetés adóbevételei jövőre elérhetik a 210,9 milliárd koronát, ami 30,2 milliárd koronával haladja meg az idei bevételeket.

A kiadási oldalon nem növelnék tovább egyes állami alkalmazottak bérét, és 4 milliárd koronával csökkentenék a szociális kiadásokat. Mintegy 2 milliárd koronával, összesen 17 milliárd koronára csökkentenék a gyermektartási díjra kifizetett összeget is. Csökkenne azonban a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek kifizetett állami prémium, a lakásfejlesztésre szánt összeget pedig 665,7 millió koronával, 7 milliárd koronára faragnák le.

A pénzügyminisztérium a jövő évi gazdasági mutatók előrevetítése mellett módosította az idei évre várható mutatókat is. Eszerint a bruttó hazai termék idén 3,8 százalékkal nő, a korábban várt 3,6 százalékos emelkedés helyett. Folyó árakon eszerint az idei GDP eléri az 1063,1 milliárd koronát. Ehhez azonban a hazai és külföldi keresletnek is tovább kellene nőnie. A pénzügyminisztérium ugyanakkor az eredetileg felvázolt 6,7 százalékos inflációs előrejelzését 3,7 százalékra csökkentette. Ugyanígy kedvezőbb helyzetre számítanak a munkanélküliség tekintetében is. Míg az állami költségvetés 18,9 százalékos munkanélküliséggel számolt, a minisztérium ezt most 18,3 százalékosra csökkentette. A jövő év elején azonban az államilag szabályozott árak növekedése várható, az infláció így 2003-ban éves szinten a korábban tervezett 7 százalék helyett elérheti a 8,8 százalékot, a gazdasági növekedés pedig a korábban jósolt 4,1 százalék helyett csupán 3,7 százalék lesz. A munkanélküliség terén némileg kedvezőbb a folyamat: 18,5 százalékos arány helyett 2003-ban 18 százaléknyi állástalant várnak. (čtk, mi)