A válaszadók közel fele fizetéstől fizetésig él

Pozsony. Az idei év során augusztusban történt meg először, hogy a statisztikai hivatal közvélemény-kutatása szerint kisebbségben maradtak azok, akik szerint családjuk pénzügyi helyzete az elmúlt 12 hónap során romlott. A rosszabb helyzet mellett voksoló 48 százalékkal szemben ugyanis 36 százalék vélekedett úgy, hogy az anyagi helyzetük változatlan maradt, 15 százalék pedig javulásról számolt be. Ilyen vélemény idén első alkalommal alakult ki, hiszen például a februári áremelések után 62 százalék volt a negatív válaszok aránya. A legalább szinten maradók aránya egyébként utoljára egy évvel ezelőtt ért el hasonló értéket.

A jövőt illetően szintén az óvatos optimizmus volt jellemző, a valamivel több mint ezer megkérdezett mindössze 35 százaléka tartott attól, hogy jövő augusztusig romlananak háztartása anyagi lehetőségei. A legtöbben, 42 százaléknyian a szinten tartásban reménykedtek, 16 százalék pedig javulásra számított. Ilyen kedvezőnek tekinthető arányt a statisztikai hivatal utoljára 1999 áprilisában tapasztalt. Érdekes az is, hogy a pesszmimisták aránya a márciusi 56 százalékhoz képest augusztusra 21 százalékot csökkent.

A hangulatváltozást alátámasztják az egy főre eső átlagos családi jövedelemmel kapcsolatos válaszok is. Tavaly augusztushoz képest csökkent az ötezer koronánál kisebb, egy főre eső bevételekkel rendelkező családok aránya, nőttek viszont a magasabb kategóriák részarányai. Az átlagjövedelem 16 337 korona volt, 3,14 fős átlagos háztartással számolva ez egy főre 5 595 korona – ez az érték egy év alatt 70 koronával, vagyis 1,3 százalékkal nőtt.

A szinten tartás jelenségét igazolják a megtakarítási lehetőségek is: a válaszadók 43 százaléka fizetéstől fizetésig élt. 23 százalékuknak a megélhetéshez nem volt elég a jövedelme, 12%-uk a tartalékaikat élték fel, 11 százalékuk pedig kölcsönkért. Végezetül 33% volt azok aránya, akik a bevételeikből takarékoskodni is tudtak.