A polgárok megrohamozták a bankokat

Buenos Aires. Az argentin válság közepette lemondott az ország gazdasági minisztere, ami alighanem a tavalyi sorozatos kormánybukás után egy újabbhoz vezet majd. Jorg Remes Lenicov azután távozott posztjából, miután a törvényhozási testület nem szavazta meg legutóbbi segélycsomagját, mellyel a bankrendszer végső összeroppanásától kívánta megmenteni Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságát. A kormány hétfőn benyújtott javaslata szerint a hiteleket alacsony kamatozású, 5-10 éves kötvényekbe forgatnák, megakadályozva ezzel a betétek apadását, ami folyamatos volt azóta, hogy januárban leértékelték a nemzeti valutát, a pesót, amely addig tíz éven át paritásban állt a dollárral. A kormány javaslatának a lényege a bankbetétek államkötvénnyé alakítása és az állami pénzintézetek összeolvasztása volt. Azonban a kormány koncepciója már napokkal korábban kiszivárgott és ennek hatására az emberek valósággal megrohamozták a bankokat és a bankjegykiadó automatákat, amelyek rövid idő alatt kiürültek. A jegybank döntése értelmében hétfő óta zárva vannak a bankok.

Jorg Remes Lenicov ráadásul az IMF-fel folytatott tárgyalásokon sem járt sikerrel, ahol megpróbált újabb kölcsönöket szerezni az immár reménytelen helyzetbe került Argentínának. Horst Köhler vezérigazgató kijelentette: addig nem lesznek új hitelek, amíg a központi kormány nem zárja el a – még mindig nyitva hagyott – pénzcsapot a pazarló tartományok előtt. Azok ugyanis felrúgták a központi kormánnyal kötött – a költségvetési hiány 60%-os csökkentését célzó – megállapodást. A tartományok tékozlásának megfékezése mellett az IMF két további követelményt is érvényben tart. Az egyik a csődtörvény azon kitételének törlését célozza, amely jelenleg lehetővé teszi a fizetésképtelen cégeknek, hogy tovább kísérletezzenek adósságaik törlesztésével. A másik elvárás egy, még a katonai diktatúra idejéből visszamaradt rendelkezés törlésére irányul, amely szerint súlyos büntetés szabható ki a „gazdaság tönkretételére irányuló cselekmény“ esetén. A szóban forgó törvény esetleges alkalmazásától főleg a külföldi bankok tartanak. Az IMF-vezér emellett egy, a gazdaság valós állapotát tükröző pénzügyi jelentés elkészítését is sürgette, hogy a május közepén újra Argentínába küldendő delegáció végre tényleges hitelezési feltételekről tudjon tárgyalni. A legfrissebb argentínai hírek hallatán az elemzők arra következtetnek, hogy 2001 ismétli önmagát. A hét végén elrendelt bankzárlat hátterét elemezve felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekben ismét gyorsult a valutakiáramlás, annak ellenére, hogy hivatalosan érvényben van egy havi 500 dolláros pénzfelvételi korlátozás. A betétesek azonban bírósági úton léptek fel, és határozatokkal a kezükben kötelezték a bankokat a kifizetés teljesítésére. Az állami bankokat a kormány úgy kívánta stabilizálni, hogy őket egyetlen, Banco Federal Nacional nevű holdingba szervezi. (Vg, MTI, i-x)

Pénzintézetek 8,5 milliárd dolláros kára

A vártnál lényegesen többet vesztettek az argentin hiteleken a nagy befektetési bankok – derül ki a negyedéves gyorsjelentésekből. A veszteségek a peso értékvesztésével és az adósságszolgálatok további csökkenésével, akadozásával kapcsolatosan az említettnél is nagyobbak lehetnek. A Citigroup és másik hat nagybank vesztesége meghaladja a 8,5 milliárd dollárt, ami 60 százalékkal magasabb a januárban becsültnél. (ú)