A modern ember már nem csak vizet és levegőt fogyaszt

Mi a közös a vasbetonban, a LED villanykörtében és a jegygyűrűben? Fogósnak tűnhet a kérdés, de a válasz egyszerű: mind tartalmaz fémet. Csakhogy ezek is elfogyhatnak. Ez eddig nem érdekelte az emberek többségét, mert hiányuk még nem érintette őket a hétköznapjaikon. De mi lesz, ha már nem jutunk hozzá egyes fémekhez?
Csibrányi Zoltán

2019. augusztus 17. 08:00

*
- Fotó: shutterstock.com

Az emberiség immár nemcsak oxigént és vizet használ jelentős mennyiségben, hanem sok egyéb mellett fémeket – ugyanis rengeteg olyan termék készül ipari mennyiségben, amelyekhez szükségesek. Az ember lélekkel bíró lény, amire nem nehéz hatni. Így természetesen könnyű hozzászokni olyan újdonságokhoz, amelyeket azzal kínálnak: velük az élet könnyebb, jobb, biztonságosabb. Millióknak van golyóstolla, autója, mobiltelefonja, számítógépe, biztonsági bejárati ajtaja. Mindhez kellenek fémek is.

Egyesek el sem tudják képzelni életüket modern korunk számtalan vívmánya nélkül. Mihez kezd fajunk a jövőben, ha a természet kínálta alapanyagok elfogynak a számunkra? Mert bár teljesen nem fognak eltűnni a Földről például a fémek, de mennyiségük lecsökkenhetolyannyira, onnantólnem lehet ipari felhasználáshoz kellő mértékben kinyerni. Napjainkban minden korábbinál nagyobb iramban folyik a kitermelés és a felhasználás; egyes kémiai elemek általunk elérhető mennyisége már mostanra jócskán megcsappant. Igaz, eközben, hála a hatékony keresési módszereknek, egyesásványianyag-forrásokból is egyre többről van tudomásunk. Egy példa: 1950-ben úgy becsülték, cinkből a Föld tartalékai 70 tonnát tesznek ki. Ehhez képest 1950–2000 között 266 tonna cinket termelt ki az ipar. 2000-ben pedig 190 tonnára becsülik a Föld cinktartalékait (econlib. org). A korábban az alumíniumgyártásban használt kriolit azonban az 1980-as évek végétől nem áll rendelkezésre kinyerhető mennyiségben; már csak művileg tudják előállítani. Könnyű lenne azt mondani, majd megoldanak mindent különféle műanyagokból. Csakhogy, tapasztaljuk, azokból már most is túl sok van. Más megoldás kell.

 Nézzünk példákat, milyen elemeket hasznosít nagyban az ipar, amelyeknek ilyformán mi is hasznát vesszük. A bróm vegyületeit alkalmazza a gyógyszeripar, kiválóak vízfertőtlenítésre, tesztelik elektromos autók akkumulátoraiban. Forrásai a különösen sós tengervizek, sós tavak, mint a Holt-tenger, ám ezek kiszipolyozása sem tarthat örökké. Környezetbarátnak kikiáltott műszaki megoldásokhoz is használnak olyan fémeket, amelyekből szűkös a könnyen begyűjthető mennyiség: vagy egyszerűen kevés van belőlük, vagy a gazdagabb lelőhelyek olyan – sokszor politikai játszmák miatti – konfliktusos térségekben vannak, amelyeket kockázatosnak ítélhetnek a kitermelők. A terbium folyadékkristályos kijelzők és elektromos autók üzemanyagcelláinak alkotóeleme. Neodímium mágnesek kerülhetnek szélturbinákba, számítógépes merevlemezekbe, elektromos járművekbe. A legnagyobb mértékben Kína területén kitermelt diszprózium a neutronelnyelő hatása miatt nukleáris erőművekben is használatos. Nem mellékesen az említettek feldolgozása sem éppen természetbarát.

 Az Európai Kémiai Társaság (Eu- ChemS) 2019-ben kiadta a periódusos rendszer sajátos változatát a világunkat alkotó 90 természetes elemmel. Látható rajta, bőven van például oxigén, hidrogén és alumínium. Másokból fokozódó hiány alakulhat ki a növekvő felhasználás miatt, ide sorolták a platinát is, amelynek egyes vegyületei daganatellenes gyógyszerekbe kerülnek. Egyesekből tartós hiány léphet fel a következő 100 évben. Utóbbiak közé került az ezüst, ami ékszeralapanyag, nyomtatott áramkörök és gombelemek alkotórésze, a gyógyászat a fertőtlenítő hatását használja ki. A gallium növeli az üveg törésmutatóját. A hélium az orvosi diagnosztikában használt MRI-készülék hűtőanyaga. A tellúr kadmiummal vagy cinkkel ötvözve napelemekbe kerül. A stroncium egyik formája csontritkulás kezelésére adott gyógyszerhatóanyag. A cinket festékekbe, műanyagokhoz is használják, rézzel ötvözve sárgarezet eredményez. A germánium integrált áramkörökbe kerül. Indiumhoz a cinkgyártás melléktermékeként jutunk, elvileg van belőle elég, de egyre kevésbé elérhető (LCDtévéképernyők, érintőképernyők, korrózióálló ötvözetek egyik alkotóeleme). Az arzén gyógyszerhatóanyag is.

A nagyon ritka hafnium erősíti egyes ötvözetek szilárdságát. Az egyedi periódusos rendszeren megjelölték azt a 31 elemet, amelyek megtalálhatók az okostelefonokban. Úgy tűnik, ezek több mint felének a fellelhetősége már a következő években mind szűkösebb lesz. Megoldás lehetne kevesebbet használni belőlük. Persze ez nehéz: a kitermelők és a gyártók érdeke az eladások növelése; a vevők pedig, erről már volt szó, könnyen hozzászoknak a jóhoz. Jó lenne sokkal többet újrahasznosítani. És új utak is kereshetők.

Egyre többen kutatják a helyettesítő megoldásokat. De ez csak akkor hozhat érdemi változást, ha utána a fejlesztők-gyártók hajlandóságot mutatnak az új lehetőségek iránt, és ha a vevők elfogadják akár a kevésbé jót is. Ezzel megint ott vagyunk, amiért mindez nehéz. Itt okvetlenül meg kell jegyezni egy lényeges részletet. A Yale Egyetem kutatói rámutattak, a fémek helyettesítése nagyon problematikus, mert a helyettesítőanyagoknak elvben pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal kellene rendelkezniük, amilyenekkel a helyettesítendő fémek bírnak, de ez korántsem egyszerű (tanulmányuk az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában jelent meg, PNAS, 2013. október). Számtalan használati tárgy és műszaki megoldás segíti emberek millióinak életét – és ezt ma magától értetődőnek véljük. Ám ha egyszer a szabadnak tartott (de nem végtelen mennyiségű) természeti javakhoz nem fog tudni megfelelő mennyiségben hozzájutni az ipar, onnantól egyre kevesebbek élvezhetik az életet könnyítő eszközöket és ilyenolyan fejlesztéseket. Az egyre kevesebbek sorának végén értelemszerűen már csak a gazdagok maradnak, akik majd még drágán is vásárolhatnak. A nagy kérdés, mi lesz, ha már nekik sem jut a jóból?

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Bugár

Bugár távozik az aktív politikából

Sólymos
Frissítve

Sólymost megválasztották a Híd elnökének, megvan az új elnökség is

boltzár

Olvasóinkat is megosztja az üzletek sokat vitatott vasárnapi zárvatartása

tuntetés

Detroitban a tüntetők közé lőttek, egy ember meghalt

koronavírus

Pénteken egy fertőzöttet regisztráltak

A csíksomlyói búcsú

Zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják meg a pünkösdszombati búcsút

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.