K. L.: Szeretném megvásárolni szövetkezeti lakásomat. Ezt azonban a lakásszövetkezet elnöke bizonyos feltételekhez köti: egy meghatározott összeget kell fizetnem az iratok intézéséért, egy másikat azért, hogy újból tag lehessek, egy harmadik, ezektől magasabb összeget pedig a javítási alapokba, amit végképp nem értek, hiszen eddig is fizettem a javítási alapokba, ráadásul jelenleg is havi meghatározott összeget utalok át a lakással kapcsolatos javításokra.
A lakásszövetkezetről
A lakások átruházásával kapcsolatos kérdéseket a 182/1993 T.t. számú törvény szabályozza. Ez a jogszabály kimondja, hogy a lakások átruházásával kapcsolatos költségek az eladót terhelik; az eladó megkövetelheti (ez nem szabály, hanem lehetőség), hogy a kezelési illetékeket és az esetleges közjegyzői jutalmat, melyet az eladó bizonyíthatóan kifizetett, a vevő megtérítse. Az Ön által küldött levélből nem derül ki, hogy a lakásszövetkezet pontosan milyen költségeket szeretne a vevőkön behajtani. Csak a fentiekben feltüntetett két fajta kiadást van joga a vevőkkel megtéríttetni; ez az összeg azonban véleményem szerint nem érheti el az Ön által feltüntetett összeget, hacsak az adásvételi szerződést nem közjegyző készíti. Kérdéses azonban, hogy egy, a lakásszövetkezet által naponta használt szerződéstípus esetében szükség van-e erre. Önnek tehát méltán joga van rákérdezni a lakásszövetkezetben arra, pontosan milyen költségeket akarnak Önnel kifizettetni. A kereskedelmi törvénykönyv meghatározza a szövetkezeti tagság megszűnésének okait: a tagság megszüntése írásos megegyezéssel, a tag kilépésével, kizárásával vagy a szövetkezet megszűnésével történhet. A szövetkezeti lakás magántulajdonba kerülése nem tartozik a tagság megszűnésének okai közé, épp ezért érthetetlen, hogy miért akar Önnel a lakásszövetkezet tagsági díjat fizettetni, hogy ismét tag lehessen, hiszen Ön most is a szövetkezet tagja. Ami a javítási alapba történő fizetést illeti, a törvény, mint ahogy azt Ön is leveléhez csatolta, kimondja, hogy a tulajdonjogról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a lakás karbantartásával és javításával kapcsolatos költségek elszámolását. Elszámolás alatt a törvény a javítási alap fel nem használt tartalmának elszámolását (vagyis a tulajdonosok javítási alapjába történő átutalását) és a jövendőbeli tulajdonos részéről a hátralék megfizetését érti. Ha tehát valóban van hátralék (amit a havi befizetett összegek nem fedeztek), azt a törvény szerint meg kell fizetni. Az adott esetben a hátralék jogosságát a kellő dokumentumok hiányában nem áll módomban eldönteni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.