A korona két oldala

Brünn. Nemzeti vita tárgyává terebélyesedett az egyre erősödő cseh nemzeti fizetőeszköz pénzpiaci árfolyama. Nem telik el egy nap sem anélkül, hogy legalább egy országos lap ne foglalkozzon a kérdéssel. A tavaly decemberi 32,5 Kč/eurós szintről mára már 30 cseh koronára erősödött a korona. A szakmai és laikus közvélemény egyaránt megosztott a kérdésben. A cseh jegybank legutóbbi pénzpiaci beavatkozásai sem állították meg a dráguló fizetőeszköz problémáját. Már ha egyáltalán problémáról van szó. Miloš Zeman miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy őt az erősödő árfolyam nem aggasztja, mert akkor egészséges egy pénznem, ha erős. Megjegyzendő, hogy pár hónappal ezelőtt ugyanezt gondolták Argentínában a pesóról. Tény azonban, hogy az egyre kevesebbe kerülő eurónak köszönhetően a döntően az Európai Unióból származó cseh import olcsóbbá vált, ami jót tesz az infláció féken tartásának is. Az érem másik oldala viszont az exportbevételek csökkenése. Tavaly december óta a legjelentősebb cseh exportőrök egyre jobban megsínylik a korona drágulását. Közülük a legnagyobbnak, a Škoda Autónak már milliárdos veszteségei keletkeztek az európai személygépkocsi-piacokon, ahol a versenyképessége is csökkent. Az ügy kapcsán a monetáris feladatokat ellátó cseh jegybank került leginkább reflektorfénybe. Sokan szemére vetik a bank csúcsvezetésének, hogy nincs hosszabb távú stratégiája a korona árfolyamát illetően, mások feleslegesen kidobott pénznek nevezik a beavatkozások során felhasznált jegybanki tartalékokat. A bank eddig még nem merítette ki az összes lehetőséget a korona féken tartása terén: a kamatlábakat nem módosította lefelé, valamint kihasználatlanul hagyta a rögzített árfolyam bevezetésének lehetőségét, amire pár évvel az euró megjelenése előtt Ausztria és Németország viszonylatában már volt példa.